Vallásos, bölcs uralkodó volt Szent István királyunk: többek közt rá emlékezünk augusztus 20-án

Az ünnepi pillanatok arra is alkalmasak, hogy a résztvevők mindannyian átéljék az adott nap csodáját – fogalmazott az augusztus 20-i megemlékezés kapuvári szónoka. – Ez a nap a magyar katolikus egyház fő ünnepe, mely a 18. század második felétől egy királyi rendelet jóvoltából lett országos, később nemzeti ünnep – hangsúlyozta Orbán Erna.

A Kapuvári Lóbarátok Köre Egyesület fogatainak és lovasainak kíséretében érkezett az új kenyér a Szent Anna-templomhoz. A szentmisét Radó Tamás plébános celebrálta.
A magyar országgyűlés 1991-ben emelte ki a nemzeti ünnepek sorából az augusztus 20-i megemlékezést, mely egyik legjelentősebb állami eseményünk lett. Orbán Erna Szent István és Gizella királyné szobránál tartott beszédének elején jelezte, hogy a hosszú, szófordulatokkal teli ünnepi beszéd helyett néhány megszívlelendő gondolattal készült a Szent István-napi megemlékezésre. A Kapuvár Térségi Általános Iskola Pátzay Pál Tagintézményének igazgatóhelyettese arra kérte diákjait, hogy ízlelgessék, értelmezzék az elhangzottakat, mint a házi feladatot, formálják saját elképzelésük szerint.
– Ha megkérdezném önöket, hogy mit jelent az ünnepelni szó, hamar kiderülne, hogy mindenki másra gondol. Van akinek rögtön egy-egy jelentősebb családi esemény, például egy születésnap jut az eszébe. Van aki az egyházi ünnepeket, és bizonyára többen az állami ünnepeket sorolnák – hangzott az ünnepi beszédben. A pedagógus úgy gondolja, hogy az ünnep olyan kivételes alkalom, amikor megállunk a hétköznapok rohanásában, és visszatekintve elvégzett feladatainkra, végiggondolhatjuk az elmúlt eseményeket. Mindez abban is a segítségünkre lehet, hogy könnyebben felismerjük a további teendőket.

Augusztus 20-án Szent Istvánra, állam- és egyházalapító királyunkra emlékezünk, akit példaképként állíthatunk magunk elé. Fiához, Imre herceghez írt intelmeit idézve mint családapa, s mint hétköznapi ember mutatott példát, törvényeit olvasva pedig olyan vallásos, bölcs uralkodó képe jelenik meg előttünk, aki apja nyomdokaiba lépve változtatta meg alapjaiban a magyar nép mindennapjait.
– A mai nap azonban nem csak Szent Istvánról szól. Ünnepeljük az életet, az új kenyeret, az aratás és egyben a nyár végét. Lassan lezárunk egy évszakot és várjuk, mit hoz a következő. Bízom benne, kivétel nélkül egyetértünk abban, hogy születésnapot is ünneplünk, Magyarország születésnapját.

A tisztelegni szándékozók elhelyezték koszorúikat a Szent István és Gizella-szobornál, majd a kopjafáknál. Az ünnepi műsorban közreműködtek: a Haydn Vegyeskar, Kapuvár Város Fúvószenekara, a művelődési központ versmondó stúdiója, valamint Horváth István tárogatóművész.