– 2015 szinte mindenféle szempontból a Rábaköz és a Sokoróalja éve volt, ezért legalább ilyen boldog esztendőt kívánok 2016-ra is – fogalmazott Gyopáros Alpár. Az országgyűlési képviselő beszélt az útfejlesztésekről, az intézmények felújításáról, a tanuszodai programról, valamint a helyi vállalkozások lehetőségeiről.
Négy hónappal ezelőtt vehették birtokukba az autósok az M85-ös Győr és Csorna közötti szakaszát, valamint a csornai elkerülő M85-ös – M86-os közös szakaszát.
A csornaiak valóban fellélegezhetnek, mert a kamionforgalom java része nem a településen keresztül halad át. A kelet-nyugati irányú gépjármű közlekedés miatt persze nem ürült ki teljesen a város, de lényegesen javult a helyzet. A becslések szerint a kamionforgalom legalább kétharmaddal esett vissza, a személyforgalom pedig a felére csökkent.
– További választási ígéretünk volt – ami a közútfejlesztési program része –, hogy a csornai elkerülő utat szeretnénk befejezni. 2015 végén lezárult a közbeszerzési eljárás, és idén tavasszal pedig megkezdődhet a csornai elkerülő második, befejező ütemének a kivitelezése. 2018-ig elkezdődik, de kis szerencsével akár be is fejeződhet az M85-ös további építése Kapuvár elkerülésével – mondta Gyopáros Alpár.
– Választókerületünket érintő másik nagy útfejlesztési ígéretünk a keskeny nyomtávú, rendkívül forgalmas és kanyargós 83-as út felújítása. A NATO-nak tett ígéretünk szerint is meg kell könnyítenünk a pápai légibázis Győr felőli megközelítését. Utóbbi beruházást is szeretnénk elkezdeni még ebben a választási ciklusban – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
A témához kapcsolódik, hogy 2016. január 1-jétől fizetős az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna – Győr közötti szakasza. A csornai elkerülő – az M86-os Szombathely felé vezető szakaszának átadásáig, azaz ez év közepéig – díjmentesen használható.
Gyopáros Alpár szerint külön figyelmet kell szentelni a mellékúthálózatok karbantartására, melyre az európai uniós források nem használhatóak fel, így a probléma megoldása az egyik legnehezebb feladatnak számít.
A választókörzetet érintő támogatások döntő többsége épületek felújítására lett fordítva. Az energetikai beruházások főleg nyílászárók cseréjét, tetőfelújításokat és fűtési rendszerek korszerűsítését jelentették. Gyopáros Alpár a teljesség igénye nélkül sorolt fel ezek közül néhányat: Megújult a kapuvári Széchenyi iskola, a gartai óvoda, és szintén tavaly adták át a Csornai Margit Kórház járóbeteg rendelőintézetét, valamint a Csukás-kollégiumot. A tétiek nemcsak új iskolaépülettel gazdagodtak, hanem a Kisfaludy Károly Általános Iskola régi szárnyát is korszerűsítették. Ez a program tovább folytatódik - első lépésben az új szárföldi óvoda megépítésével.
Szintén választási ígéretként hangzott el a tanuszoda-építési program. Mivel a választókerület egyik járási központjában sem biztosítottak az úszásoktatás feltételei, „a mi részünkről az az igény, hogy ezt az ígéretet behajtsuk a kormánytól, még ebben a ciklusban” – mondta a térség országgyűlési képviselője. Hozzátette: A kisebb városok nem képesek fenntartani komplex sportcentrumokat, ezért egyéb, a helyi adottságokhoz igazodó, kiegészítő megoldásokban gondolkodnak. A tanuszodák hazai forrásból fognak megépülni.
Jogos igény, hogy minden járási központnak legyen tanuszodája, de az államkasszában nincs annyi pénz, hogy mindenhol elkészüljön egy ütemben. Gyopáros Alpár a hazai gazdasági bővüléstől teszi függővé a beruházások megkezdését.
Sok száz millió forint állt és áll a jövőben is a magyar kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére.
Több szempontból is szükség van a térségben működő vállalkozásokra: Egyrészt munkalehetőséget kínálnak, másrészt komoly adófizetői az önkormányzatoknak, melyek ettől plusz bevételre tesznek szert. A cégek közül többen szép eredményeket értek el önerőből, hazai forrásból, európai uniós vissza nem térítendő támogatásból.
– Az ő példájukon keresztül biztatom a környékbeli vállalkozásokat, hogy bátran fejlesszenek, mert ezek a források a rendelkezésre állnak.
"Arannyal hímezve" címmel az Aranyfonal Rábaközi Kézműves Egyesület kulturális, szakmai programra várta az érdeklődőket a premontrei rendház dísztermében.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.