Az eddigi gyakorlathoz képest idén kevesebbet fognak kapni a civilek a város költségvetéséből. – A kieső forrást pályázati lehetőségekből lehetne pótolni – jegyezte meg Beled polgármestere.
– Tavaly még tartottuk az előző időszak gyakorlatát, de már akkor is felhívtam a civilek figyelmét, hogy tekintettel a mindenkori költségvetés, illetve a város helyzetére, a jövőben számítsanak változásra. Értem ez alatt, hogy településünkön nagyon sok helyre kell vagy kellene pénz, így minden lehetséges forintot meg kell fogni. Nem beszélve arról, hogy a civil szervezetek működéséhez pályázati források is látszanak, amelyeket egy kicsit nagyobb aktivitással ki lehetne használni. Tehát próbáljanak meg saját lábra állni, ami nyilván nem megy könnyen; némelyik szervezettel többször is beszéltem erről. Ha az ember megszokja a dolgok egyszerűbb vonulatát, akkor nagyon nehéz abból visszavenni, ráadásul több munkával is jár – fogalmazott Major Jenő.
Az idei évben csak az a keret maradt a civileknek, amelyet a képviselők a tiszteletdíjuk 50 százalékából erre a célra fordítanak, de elképzelhető, hogy még ezt a pénzt is meg kell osztani másokkal. Mindenképpen közösségi felhasználás jöhet csak szóba, ami azonban nem feltétlenül a civil szervezetek támogatását jelenti.
A korábbi években is volt arra példa, hogy egyik-másik képviselő az adott összeget egy konkrét fejlesztésre fordította, például: temetői járdaépítésre vagy játszótérre. Egyébként az említett forrásból adódó összeg még így is jelentős, mintegy 3,5 - 4 millió forint.
– A civil szervezetek intenzívebb pályázati részvételéhez, és a városházára tartozó egyéb ügyes-bajos dolgaihoz minden segítséget meg fogunk adni a jövőben is – jelentette ki a polgármester.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.