A jó szándékkal, nem biztonságos országból, háború elől menekülők számára Európa kapui nyitva állnak, de a zöldhatáron illegálisan átlépő migránsokkal szemben határozottan fellép a kormány – mondta Gyopáros Alpár. – Sajnos az alaptörvény módosítás elbukott, így ezt a garanciális védelmet ma Magyarország nem tudja beépíteni jogrendjébe – tette hozzá az országgyűlési képviselő.
– A bevándorlás veszélye nem egy, hanem két irányból fenyeget. Egyrészt tavaly tapasztalhattuk, hogy a Balkán felől több százezer, Magyarországon konkrétan négyszázezer ember haladt át Nyugat-Európa felé. A kormány feladata kettős: egyrészt teljesítenie kell európai uniós kötelezettségét, másrészt hazafias kötelezettségének megfelelően védenie kell az ország déli határait, amelyek egyben a Schengeni övezet határai is.
A magyar kormány először a magyar-szerb, majd a magyar-horvát határon zárta le a zöldhatárt, amelyen egyébként is illegális az átlépés. A háború elől menekülők komplex vizsgálaton esnek át: rendelkezniük kell érvényes úti okmányokkal, továbbá a hatóságok azt is ellenőrzik, hogy korábban áthaladtak-e valamilyen biztonságot nyújtó országon. Azonban a migránsok döntő többsége nem a háború borzalmai ellen menekül, és többségük olyan államokon keresztül érkezik hozzánk, ahol nyugodtan megállhatott volna.
Gyopáros Alpár beszélt az egyre bizonytalanabbá váló közel-keleti és törökországi helyzetről is. Törökországban olyan folyamatok indultak el, amelyek finoman fogalmazva sem nevezhetőek európai értelemben demokratikusnak. A törökök egyre kevésbé tartanak az európai integráció fele. – Amennyiben Törökország eltávolodik Európától, és kelet felé orientálódik, bármikor kinyithatják azt a migráns zsilipet, amelynek hatására újabb áramlás indulhat Európa felé, így újabb komoly nyomás nehezedhet a déli határra – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
– A másik veszély a kvótatörténet. A tavalyi és idei évben milliószámra Európába érkező migránsok újraosztását tervezi az Európai Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a családegyesítéseket követően tízezer vagy akár százezer számra érkezhetnének Magyarországra is olyan illegális bevándorlók, akik menekültstátuszt kapnak valamelyik nyugat-európai államban – folytatta. Gyopáros Alpár szerint a rendszerváltás óta soha nem látott egység jött létre a népvándorlás kérdésében, hiszen a népszavazáson 3,3 millió ember mondott egyöntetű nemet az Európai Bizottság kvótatervére. Orbán Viktor ennek következtében nyújtotta be alaptörvény-módosító javaslatát, amelyet az ellenzéki pártok egységfrontot alkotva leszavaztak.
– Sajnos a megyénk ellenzéki képviselői is ellene szavaztak az alaptörvény módosításnak. Ide tartozik a Demokratikus Koalíció csornai származású országgyűlési képviselője, Molnár Csaba és Magyar Zoltán, a Jobbik Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is. Ez egy egészen furcsa együttállás: a DK és a Jobbik, Molnár Csaba és Magyar Zoltán egy akolba kerültek. Ebből az következik, hogy kvótaügyben és migránskérdésben a magyar emberek csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak, mert ilyen vagy olyan okokból az ellenzék úgy látszik, hogy érdekelt a migránsok Magyarországra telepítésében – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve: A Jobbik azzal riogatta kapuváriakat, illetve a rábaközieket, hogy a kormány migránstáborokat létesít az ország különböző pontjain, így a kapuvári volt határőr laktanyában, Miklósmajor területén is. Álláspontunk változatlan: Magyarország nem befogadó táborokat akar építeni, hanem a meglévőket is be akarja zárni. Azonban amennyiben Magyarország elbukja a kvóta- és migránskérdésben indított szabadságharcot, az lesz a következménye, hogy tízezer és százezer számra kell befogadnia az illegális bevándorlókat, és akkor ezeket az embereket el kell helyezni valahova. A legfontosabb garanciális védelem az Alaptörvény módosítása lett volna, ami a Jobbik és Magyar Zoltán szavazata alapján is elbukott. Amennyiben realizálódik a veszély és érkeznek migránsok Magyarországra, akkor nem csak a miklósmajori volt laktanyában kell elhelyezni migránsokat, hanem minden egyéb olyan településen, ahol rendelkezésre áll valamilyen üres ingatlan. Nagyon bízom benne, hogy nem jutunk el idáig és a magyar kormányzat meg tudja vívni a szabadságharcot és elérjük, hogy ne kelljen illegális bevándorlókat fogadni. Amennyiben ez mégis megtörténik, az az alaptörvényi garancia hiányában a Jobbik és a baloldali pártok lelkén szárad majd.
Elérkezett a várakozás ünnepének első vasárnapja, amikor országszerte meggyújtják az első gyertyát az adventi koszorún.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.