Az ember és az állat érdeke egyaránt azt kívánja, hogy fennmaradjon a természet kényes egyensúlya, viszont akadnak olyan helyzetek, amikor az egyik féltől sokkal több alkalmazkodást kíván a vízi ökoszisztéma tartós megőrzése. Míg az egyiket jogszabály védi, a másik tehetetlen a károkozásával szemben.
Sajnos a hódok még mindig jelen vannak a Beledi „Előre” Horgász Egyesület vizeiben. Kirágják a fákat, aláfúrnak a partoknak, utaknak és ezáltal balesetveszélyes lesz a partszakasz egy-egy része. Az állatok nagy károkat okoznak és rendkívül kockázatosak a félig kidőlt fák a horgászokra és az éppen arra járó természetbarátokra. Fakivágásokkal próbáljuk megelőzni a baleseteket.
Mit lehet tenni, ha túlszaprodik a hódcsalád?
Németh Zoltán elmondta: A beledi horgászok többször és többfele érdeklődtek, hogy mi a helyzet ilyenkor, de nem kaptak biztató választ egyik helyről sem. Megtudták, hogy óriási költséggel járna a hódkolóniák befogása vagy elejtése. A jogszabályi háttér sem teszi lehetővé, hogy komolyabban fellépjenek a védett állatok túlszaporodása ellen. Az érintettek arra számítanak, előbb-utóbb csak megszűnik a természetkárosítás, ami ráadásul az egyesületek pénztárcáját sem kíméli.
A beledi pecások szerint két hódcsalád garázdálkodik a környéken, és a nagytestű rágcsálók a Kis-Rábától folyamatosan átjárnak a területre. Abban bíznak, hogy a Rába oldalágától épített kerítés megfogja valamennyire az állatokat, de képtelenek úgy szabályozni őket, hogy kielégítő lenne számukra. Mivel a hódok ilyenkor napközben elbújnak és csak éjjel indulnak útra, nem lehet nyomon követni a mozgásukat. Telente kevesebb élelemhez jutnak, ezért a fás szárú növényeket rágcsálják előszeretettel, a letört faágakat pedig begyűjtik a hódvárakba. A növényevők elleni védekezés mechanikai módja, amikor dróthálóval kerítik körbe a fák törzsét. Főleg a nagy méretűeknél lehet alkalmazni ezt az eljárást, de a kisebb fák sajnos védtelenek a hódokkal szemben.
A másik problémát a kárókatonák jelentik a térségben, ugyanis kormorán csapatok lepik el időnként a beledi horgásztavak környékét. A madarak természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak számítanak Európa-szerte, ezért tilos a kilövésük. A madárrajok riasztásával megpróbálkozhatnak ugyan, de rövid időn után ismét visszatérnek. Óriási költséget jelent a horgászegyesületnek, mert hatalmas pusztítást végeznek a halállományban. Rengeteg halat összeszed a jó étvágyú kormorán, és nemrég több száz egyedet láttak belőlük a beledi horgásztavaknál.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.