Vissy Károly tíz napon túli időjárás-előrejelzést nem vállal

Honnan tudjuk ezt ilyen pontosan? Nem mástól, mint Vissy Károlytól. A népszerű személyiséget 1953-ban elsőre felvették az ELTE meteorológus szakára, aminek előzményeiről annyit érdemes tudni, hogy dr. Szabó Gyula földrajz-történelem szakos  gimnáziumi tanár szakkörén kötelezte el magát a z “időjóslással”. A diósgyőri iskola udvarán felállított csillagvizsgáló és meteorológiai állomás csak még tovább fokozta a diák téma iránti érdeklődését. Interjúalanyunkat utóbbi vonzotta leginkább, ezért harmadikas korában elvállalta a szakkör diákvezetői teendőit is, ezért a Magyar Meteorológiai Társaság tagjának irányítása alatt részt vett az adatok gyűjtésben és egyeztetésében.
Vissy Károly szerint sok jó hazai meteorológus dolgozik szerte a világban, és a magyar szakemberek elismertsége és sikere nagyrészt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen folyó kiváló felkészítésnek köszönhető. Miután az ő évfolyamán tanuló fiatalok befejezték tanulmányaikat, a hatvanas évekig szünetelt a meteorológus-képzés, illetve a tanári mellett csak második szaknak lehetett felvenni.
A meteorológiának rengeteg ága van (orvos-, agrometeorológia, éghajlatkutató, levegőkémia stb.),ezért a szakma képviselői csak egy-egy részterületet képesek elsajátítani. Vissy Károly nem bánja, hogy az időjárás-előrejelzést választotta annak idején. Pályafutása során repülés-meteorológiával kezdte, majd a rövid távú időjárás-előrejelzéssel foglalkozott, de ahogy haladt a ranglétrán, egyre több szervezési feladattal bízták meg.  Később egyre több nemzetközi szervezetben képviselte a magyar meteorológiai szolgálatot. Amikor a rendszerváltás után gazdasági okok miatt megszűntek a különálló intézetek, a meteorológia gyakorlati hasznosítására szakosodott kereskedelmi szolgáltató iroda vezetője lett.
Vissy Károly a szakmában töltött ötven esztendejét így jellemezte: a kőkorszaktól a modern informatika koráig terjed. Az elmúlt évtizedekben rendkívüli módon fejlődött az előrejelzések pontossága, ezért egyre kevesebb kudarc érte.  Interjúalanyunk szerint aki néhány nappal előre tervez valamilyen programot, az bátran hallgasson a meteorológusokra.
Két nagy korszaka volt az időjárás-előrejelzésnek: Az elsőben a mérésekre alapozott térképek alapján vezette le a közelmúlt eseményeit addig a napig, amikor el kellett mondania a várható időjárást. A másik módszer a légkörre vonatkozó számításokban rejlik, ami régen nagyon hosszú időt vett igénybe, de az informatika fejlődése megoldotta ezt a problémát it. Manapság a mediterrán ciklusokkal érkező esőzést előre tudják jelezni, de a sok csapadék szélsőséges időjárásnak számít. A  megszokottól eltérő esetekre a tudomány keresi a választ, de a nagyobb fokú ingadozást nem lehet egyértelműen a globális éghajlatváltozással magyarázni. Vissy Károly csornai előadása alkalmával többek között azt vizsgálta, hogy mennyire játszik szerepet az emberi tevékenység az éghajlati rendkívüliségben.