A csornaiak hajlamosak azt hinni, hogy pontosan ismerik a premontrei prépostság épületét, ahol az ’50-’70-es években járási központ, valamint házasságkötőterem működött, vagy azokból az időkből, amikor 1989 után visszatértek a szerze-tesek a városba – fogalmazott Aszt Ágnes régész-muzeoló-gus, aki Csorna emblematikus épülete előtt állva kezdte is-mertetőjét a Rábaközi Televízió nézőinek.
A két dupla ajtóval ellátott központi épületrészben található a templom, ahol a 12. század végén tűntek fel először az újszerű szerzetesi eszményeket valló, a világi élettől részben elvonult kanonokok. A templomtól északra készült el az első szerzetesi rendház. A kolostor sokat szenvedett a tatárjárás és a törökvész idején, ezért többször újjáépítették, de az épület állaga olyan szinten leromlott, hogy a 16. század végére, 17. század elejére szinte teljesen elnéptelenedett. A nagy áttörés Szenttamásy Máté prépost idején kezdődött, majd Kameniczky Ágoston prépost kezdeményezésére kapta meg a barokk jelleget. Az 1780-as években félbeszakadtak az építkezések a szerzetesrendeket feloszlató II. József „kalapos” király parancsára, de közbeszólt az 1790-es tűzvész, mely után ezt az épületet is rendbe kellett hozni. Az épületegyüttes legdíszesebb része a középrizalit, mely valójában nem a templom bejárata, hanem a prépostság homlokzati főbejárata. A templom bejárata a csornai népnyelven konyhának nevezett előtérből nyílik. A középrizalit mögött, az emeleten található a számos rendezvénynek helyet adó díszterem.
Az épületegyüttes északi szárnyának sarkán kapott helyet az 1849/49-es szabadságharcban szerepet vállaló kanonok emléktáblája – mondta Aszt Ágnes, hozzátéve: amikor ők a magyar hazáért küzdöttek, az épületszárny még nem létezett.
A Csornai Múzeum a Csornai Premontrei Apátság északi szárnyában működik 1969. június 22-e óta.
A múzeum oldalsó bejárata még nem szerepelt az eredeti terveken, bár a múzeumnyitáskor ez volt a kiállítások bejárata, napjainkban csak szolgálati bejáratként funkcionál – tette hozzá a régész.
A muzeológus ezt követően végigkalauzolta a Rábaközi Televízió nézőit a múzeum látogatóktól elzárt területein, bemutatva az épület tereinek eredeti funkciójának változásait, azt a folyamatot, ahogyan a szakralitás részlegesen átadta a teret a kultúra megőrzésének és bemutatásának. Az egykori terménytárolón, a konyhákon, a raktárokon és rejtett bejáratú irodákon keresztül a nézők megismerhették azt a munkát, melynek lényege, hogy a múzeum Csorna közös „padlásaként” megőrizze és bemutassa kulturális örökségünket, tovább folytatva a premontrei rend jelmondatában megfogalmazott eszményt: „Minden jó ügyért készen”.
Csorna harmadik alkalommal csatlakozott a Magyarországon három évtizede megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napja programsorozathoz.
Aszt Ágnes régész-muzeológus az eseményhez kapcsolódóan mesélt a kíváncsi óvodások kis csoportjának. Érdeklődve hallgatták a gyerekek a premontrei rendház bejáratától balra, illetve jobbra látható Szent Ágostonról és Szent Norbertről szóló történeteket.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi percek című sorozatában legutóbb egy különleges tárgyat mutatott be a nézőknek a Csornai Múzeum munkatársa.
Az iparszerű mezőgazdasági termelés nem kedvez a vadállománynak, de a legfeltűnőbb változás az énekesmadarak életmódjában figyelhető meg – mondta Molnár István.
A Kisalföldi ASzC Csukás Zoltán Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola idén is a mezőgazdasági és erdészeti, valamint a gépészeti ágazatban kínál továbbtanulási lehetőséget a nyolcadikos diákoknak.
A kapuvári Páli Szent Vince Iskolaközpontban már tavaly decemberben elkészült az ún. beiskolázási terv a 2025/2026-os tanévben kezdő első osztályosok számára.
Rohamosan közeledik egy fontos dátum a Kapuvár Térségi Általános Iskola számára: 2025. április 10-11-én lesz a leendő első osztályosok beíratása.
A tavalyi közmeghallgatáson a továbbiakban is a felújításokról, fejlesztésekről, tervekről beszélt a polgármester.