A kereszténydemokrácia nemzetformáló erejéről tartottak online konferenciát Kapuváron

"Ott, ahol zúg az a négy folyó" - A kereszténydemokrácia nemzetformáló ereje Trianon előtt és után címmel online konferenciát szerveztek Kapuváron. A korábban számos projekten nyertes Gyermekjóléti Alapítvány és a Megújuló Oktatásért, Nevelésért Mozgalom a legfogékonyabb korosztályt szeretné megszólítani előadásaival.

“Ott, ahol zúg az a négy folyó" - A kereszténydemokrácia nemzetformáló ereje Trianon előtt és után - címmel online konferenciát szervezett a kapuvári Hany Istók Kerékpáros Centrumban a Gyermekjóléti Alapítvány. A konferenciát Rátz Ottó mesterpedagógusnak, a Gyermekjóléti Alapítvány elnökének gondolatai vezették be, amelyben röviden megemlékezett a kereszténydemokrácia nemzetformáló hatásáról, erejéről a két világháború közötti időszaktól napjainkig.
Az előadások sorát dr. Pintér Gábor, a Gartáért Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki a római katolikus egyház szociális tanításairól a kereszténydemokrácia tükrében, vonatkozásában beszélt. Ismertette az alapvető teológiai fogalmakat, az egyház szociális tanításának alapját képező pápák enciklikáit, a szociálteológia, az erkölcsteológia és az egyháztörténelem e témához kapcsolódó alapvető vonatkozásait. Kifejtette, hogy az egyház társadalmi tanítása nem valami „harmadik út" a liberális kapitalizmus és a marxista kollektivizmus között, hanem önálló, minden tekintetben sajátos irány. Az egyház társadalmi tanításának előadása és terjesztése evangéliumi küldetés, amely az egyház sajátja. Történelme folyamán az egyháznak nemcsak joga, hanem alapvető kötelessége is, hogy a társadalmi élet kérdéseiről megnyilatkozzon.
Dr. Pintér Gábor előadásának második részében ismertette a kereszténydemokrácia fogalmát, tartalmát, valamint nemzetközi és magyarországi vázlatos történetét. A kereszténydemokrácia sarokpontjai az emberi méltóság védelmére alapozó perszonalitás elve, a szolidaritás és a szubszidiaritás értéke. Az előadó szerint a kereszténydemokrácia olyan politikai irányzat, mely a közjót a demokrácia révén, a minden emberhez szóló evangéliumi üzenetből merített keresztény elvek szerint akarja szolgálni. Az európai egységgondolat is kereszténydemokrata eszme, amiből mai Európai Unió fejlődött ki, ezért kereszténydemokrácia nélkül az EU-ról sem beszélhetnénk. Az európai integráció kezdeményezői, létrtehozói kereszténydemokrata politikusok voltak, mégpedig Konrad Adenauer német kancellár, Alcide de Gasperi olasz miniszterelnök és Robert Schumann francia külügyminiszter. Konrád Adenauer nevéhez köthető a Németországban megvalósuló szociális piacgazdaság eszméje, amely a mai napig kihat a németek gazdaságpolitikájára. A kereszténydemokrácia gyakorlatilag az egyház szociális tanítása alapján létrejött, eszmetörténeti irányzat, társadalompolitikai program és világnézet.

Pavlóczki Béla helytörténész, történelem szakos tanár helyi, rábaközi, kapuvári sajátosságokkal fűszerezte előadását. Kapuvár fejlődését vette górcső alá az Osztrák–Magyar Monarchia, a dualizmus időszakában, melyet az infrastrukturális, gazdasági, egészségügyi, oktatási helyzet, a városkép és kultúra szemszögéből vizsgált meg. – Az 1680-as évektől Kapuvár az Esterházy-uradalom része volt, s az 1860-as évek elején a család a 18 ezer hektár kiterjedésű uradalmat kedvező feltételekkel haszonbérbe adta, jelentős fejlesztést várva bérlőitől. A legnagyobb arányú fejlesztés az 1860-as évek derekától, báró Berg Gusztáv idején volt tapasztalható – fejtette ki gondolatait. A Berg Gusztáv hagyatékát kutató és erről könyvet is kiadó helytörténész részletesen ismertette a Berg család tevékenységét, Kapuvár gazdasági, közéleti és társadalompolitikai folyamataira gyakorolt hatását. – Az infrastruktúra-fejlesztés a XIX. században létkérdés volt. Ekkor valósult meg a Hanság lecsapolása, kereken 145 évvel ezelőtt kapcsolódott be Kapuvár az országos vasúti közlekedésbe. 1880-ban a báró a településtől északra lévő majorokat, melyek jó adottsággal rendelkeztek a cukorrépa-termesztéshez, keskenyvágányú vasúttal kötötte össze, tíz évre rá pedig elindult a járdaépítési program – mondta Pavlóczki Béla. Az 1920-as soproni népszavazás idején néhány hónapra Kapuvár megyeszékhellyé vált – sorolta a helytörtépnész, aki végül elmondta: A települést egymást segítő közösség jellemezte, s ha a közösség összetart, úgy tudja leginkább kifejteni erejét.
Az előadások sorát dr. Cierna Lubica főiskolai docens zárta, aki részletesen kitért a szellemi élet 1920-as évekbeli újraszerveződéséről a két világháború közötti Magyarországon.