A bilibáncsos teátrumban a megszokottól eltérő formában történik az előadás: a nézők nem passzív szemlélői a színdaraboknak, hanem aktív
részesei a mindenkori történetnek. A pénzhiány arra ösztönzi a szervezőket, előadókat, hogy kisebb, helyben előállított, improvizatív produkciókkal varázsolják el a jelenlévőket.
Huszonöt esztendeje tartották meg először a nemzetközi elismertséget szerzett Bilibáncs Népi Hagyományőrző Tábort és Fesztivált. A művészetek iránt érdeklődők, vásári komédiások, fotósok és filmesek hozták létre a évente megrendezésre kerülő találkozót.
A Rábaközben sokan tudják, hogy a bilibáncs a katicabogár régies elnevezése. Az alapítók erősen kötődnek a tájegységhez, ezért esett a választásuk a hétpettyes apró bogárra.
Györe Gabriella dédapja, „tudós” Nagy Ferenc a Rábaköz egyik utolsó gyógyító embere volt. A szervezők a tanítómester emlékének ajánlották a Bilibáncs fesztivált, mely a néphagyományok felelevenítését, zenei és színházi produkciók megrendezését tűzte ki célul. A társulatot sokszor maguk a táborlakók hozzák létre és keltik életre a különböző színdarabokat. A hozzá kötődő táborban kézműves foglalkozásokat tartanak, melyekhez jól illeszkedik a népi fehérneműbemutató is.
Hogy élhető meg a népi kultúra a 20-21. századi körülmények között? Mennyire élvezhetőek a hagyományok a mai ember számára? Többek között ezekre keresi a választ a Rába partján megrendezésre kerülő Bilibáncs Fesztivál, melyhez a művészek szívvel-lélekkel előadott produkcióikkal járulnak hozzá.
Molnár Ferenc megjegyezte: a Bilibáncs a kisebb fesztiválok közé tartozik, ami magában hordozza ennek minden előnyét és hátrányát. A produkciók egy része azért különleges, mert nem előre koreografáltak, hanem a helyszínen születnek, kelnek életre. Az alapító-szervező szerint a programoknak épp ez adja a megismételhetetlenségét. A művészek és alkotók közül sokan Rábapatonán találkoztak először egymással, és ad hoc módon hozták létre közös munkáikat. A szervezők pályázatai eddig nem jártak sikerrel, így megmaradtak „kicsinek”, de annál tartalmasabb, gazdagabb találkahelye ez a spontán, hiteles művészeteknek.
Átadták a rábapatonai kerékpárutat
Régen természetes volt, hogy mindenki megtanult bicajozni, egy ideje viszont olyan világban élünk, hogy kétszáz méteres távolságban is autóval viszik a szülők a gyermekeket – fogalmazott Németh Zoltán a rábapatonai kerékpárút ünnepélyes átadóján.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.