A következő huszonöt évben még kreatívabbak lesznek

A bilibáncsos teátrumban a megszokottól eltérő formában történik az előadás: a nézők nem passzív szemlélői a színdaraboknak, hanem aktív
részesei a mindenkori történetnek. A pénzhiány arra ösztönzi a szervezőket, előadókat, hogy kisebb, helyben előállított, improvizatív produkciókkal varázsolják el a jelenlévőket.

Huszonöt esztendeje tartották meg először a nemzetközi elismertséget szerzett Bilibáncs Népi Hagyományőrző Tábort és Fesztivált. A művészetek iránt érdeklődők, vásári komédiások, fotósok és filmesek hozták létre a évente megrendezésre kerülő találkozót.
A Rábaközben sokan tudják, hogy a bilibáncs a katicabogár régies elnevezése. Az alapítók erősen kötődnek a tájegységhez, ezért esett a választásuk a hétpettyes apró bogárra.
Györe Gabriella dédapja, „tudós” Nagy Ferenc a Rábaköz egyik utolsó gyógyító embere volt. A szervezők a tanítómester emlékének ajánlották a Bilibáncs fesztivált, mely a néphagyományok felelevenítését, zenei és színházi produkciók megrendezését tűzte ki célul. A társulatot sokszor maguk a táborlakók hozzák létre és keltik életre a különböző színdarabokat. A hozzá kötődő táborban kézműves foglalkozásokat tartanak, melyekhez jól illeszkedik a népi fehérneműbemutató is.

Hogy élhető meg a népi kultúra a 20-21. századi körülmények között? Mennyire élvezhetőek a hagyományok a mai ember számára? Többek között ezekre keresi a választ a Rába partján megrendezésre kerülő Bilibáncs Fesztivál, melyhez a művészek szívvel-lélekkel előadott produkcióikkal járulnak hozzá.
Molnár Ferenc megjegyezte: a Bilibáncs a kisebb fesztiválok közé tartozik, ami magában hordozza ennek minden előnyét és hátrányát. A produkciók egy része azért különleges, mert nem előre koreografáltak, hanem a helyszínen születnek, kelnek életre. Az alapító-szervező szerint a programoknak épp ez adja a megismételhetetlenségét. A művészek és alkotók közül sokan Rábapatonán találkoztak először egymással, és ad hoc módon hozták létre közös munkáikat. A szervezők pályázatai eddig nem jártak sikerrel, így megmaradtak „kicsinek”, de annál tartalmasabb, gazdagabb találkahelye ez a spontán, hiteles művészeteknek.