A lelki tartalom teszi emelkedetté az ünnepeket

Havassy Bálint László családja a rendszerváltás előtt is megtartotta az egyházi ünnepeket, ezért a plébános ilyen szempontból nem élt meg jelentős változást a 1990-es évek óta. Szülőfalujában, Mosonszentmiklóson a templom falain belül rendezett összejöveteleket nem korlátozta a mindenkori politikai vezetés, de a hosszabb körmenetekre és zarándoklatokra azért mégsem kerülhetett sor. Az atya szerint napjainkban az a jellemző, hogy szinte minden nyilvános ünnepségre elvárják az egyházak képviselőit is.

– Minden vallásban vannak megkülönböztetett szent napok, ezért maga az ünnep is innen eredeztethető. Az Ószövetség korában a szombat volt a pihenés napja. Mivel Jézus vasárnap támadt fel, mi keresztények a hét utolsó napját ünnepeljük az Úr napjaként – mondta a plébános. Nagy Konstantin uralkodásához kötődik a kereszténység felszabadítása és ő tette a vasárnapot munkaszüneti nappá – tette hozzá. Havassy Bálint, aki  csak az egyházi ünnepeket tekinti igazán emelkedettnek, és szerinte a felvilágosodás korában az állami megemlékezéseket ezek mintájára próbálták elfogadtatni a tömegekkel.
A keresztényeknek a legfontosabb a húsvéti ünnepkör, amely  a negyvennapos nagy böjti időszakkal kezdődik, csúcspontját pedig  a nagyhéten éri el, ami folytatódik az ötvennapos húsvéti örömmel, zárása viszont a pünkösd. Az egyház meghallva az idők szavát, enyhítette a böjti fegyelmet. Az adventi készület négy vasárnapját követi a karácsony, és az ünneplés egészen az Úr megjelenéséig, vagyis vízkeresztig folytatódik. Év közben az Úrnak és Szűz Máriának is vannak egyéb nevezetes napjai, valamint meg kell említeni a templomszentelés évfordulóját is. Az atya szeretné, ha augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe munkaszüneti nap lenne, mert nem csak a vallás miatt nevezetes ez az évforduló, hanem történelmünkből is számtalan példát lehetne említeni: törvényhozás ideje, Szent István király halálának napja.
A pap felhívta a figyelmet arra, hogy mostanság egyre nagyobb jelentősége van az ünnepeknek, mert a technikai haladás miatt felgyorsult világunkban még nehezebb megállni és elgondolkodni. Az emberek régen testileg és lelkileg megtisztulva járultak a templomba, és az egyházi ünnepek pont ezt az egyre inkább hiányzó feltöltődést adhatják meg. Havassy Bálint úgy gondolja, hogy a belediek még hétköznap is méltó módon ünnepelnek. Nyilván családonként változnak a szokások, de az atya úgy vette észre, hogy a fiatalabb nemzedék szép számmal vesz részt a vasárnapi szentmiséken, s talán felnövekvőben van az a generáció, amelynek egyre többet jelentenek a vallási és különböző állami rendezvények.