A Barbacson élő Horváth Tibor családjának annyira megtetszett az egyik helyi műemléképület, hogy úgy döntött a szűkebb família, megvásárolják az 1700-as években épült házat.
– Az épületet, mint műemlékházat vettük meg. Feleségemmel és a gyerekekkel olyan közös elhatározásra jutottunk, hogy megvásároljuk a tágasabb udvarral rendelkező ingatlant, hisz Kossuth utcai otthonunkban nincs olyan nagy telkünk – mondta Horváth Tibor.
A vályogház nevezetes mestergerendájába az 1760-as esztendőt vésték bele, tehát az épületet valószínű akkor készítette Csik Pál. A család akkor alakíttatta tájházzá az épületet, amikor sok régiséget örököltek, melyek kilencven százaléka a bezi szülői házból származik, de nagyon sokat kaptak a barbacsi ismerősöktől, rokonoktól is.
– Mióta híre ment a környéken, hogy gyűjtjük az ötven, száz évvel ezelőtti dolgokat, többen megkérdezték tőlünk: Elfogadjuk-e ezt meg azt a tárgyat? Szívesen átvettünk minden olyan eszközt és berendezést, amely másoknak már nem jelentett sokat, vagy nem tudák hova tenni, hiszen ebbe a környezetbe nagyon jól beleillettek – mesélte a házigazda. A gyűjtemény jelentős részét Horváth Tibor gyermekkori emlékei alkotják, ezért valamennyi darab kedves a barbacsi család számára. A tájházban hetven, nyolcvan, de akár száz évvel ezelőtti dolgok is megtalálhatóak: ilyen a sudló tok, az üzemképes fa tangóharmonika, melynek csak a billentyűzete készült műanyagból. A kollekció része egy 1897-es Biblia, valamint a házról készült festmény is. A tulajdonos édesanyjának régi Singer varrógépe szintén kiállításra került, továbbá az akkoriban bablisztből készült étkészletek és tányérok. Különleges darabnak számít az a babakocsi, melyben 63 évvel ezelőtt még Horváth Tibort dajkálták.
– Mikor két évvel ezelőtt a nagyközönség megismerhette a tájházat, minden szombaton nyitva tartottunk, de azóta előzetes bejelentkezés alapján látogatható – mondta a nyugdíjas, aki bármikor szívesen megmutatja a gyűjteményt az egyénileg vagy csoportban érkezőknek, sőt további korabeli tárgyak elhelyezése is megoldható, hiszen akad még hely a házban.
– Amennyiben igény van rá, a tájházat a falu rendelkezésére bocsátom – mondta a nagy érdeklődésre számot tartó programok helyszíneként funkcionáló épület gazdája, aki példaként sorolta fel az itt rendezett, óvodások műsorával kiegészült Mihály-napi vásárt, a nemrég tartott tavaszköszöntő programot.
A magyar embernek két nagy kincse van: a dal és a humor
– Egy néprajzosnak nagy élmény mindig, ha visszamehet azokba a falvakba ahol gyűjtött, és elmondhatja az embereknek, hogy milyen értékeket képviseltek régen, és ma is, ha továbbadják, hagyományozzák – fogalmazott dr.
Ünnepi megemlékezés Csornán az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából
Csorna Város Önkormányzatának ünnepi megemlékezése fáklyás felvonulással vette kezdetét a városháza előtti térről.
1956-os ünnepi megemlékezés Kapuváron
A szabadság nagyon nagy dolog. Olyan, mint az egészség, akkor vesszük észre, ha már nincs. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire, a szabadság és a nemzeti szuverenitás örök értékére, valamint a mártírokra emlékeztek Kapuváron, a Rábaközi Művelődési Központban.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójára emlékeztek Beleden
Tisztelet azoknak, akik 1956-ban felemelték a szavukat, és tisztelet azoknak is, akik ma is őrzik a szabadság lángját a lelkükben! Vannak napok, amelyek nem múlnak el.
A csornai Arany János EGYMI-ben rendezték meg a Magyar Diáksport Napja 2025-ös kiemelt programját
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Új épületszárnnyal bővült az Arany János utcai óvoda Kapuváron
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.