A 2010 óta „Örökös földrajzi védettséget” élvező höveji csipke megkapta a „Kiemelkedő Nemzeti Érték” címet. Az „Eredeti höveji csipke” nemcsak a hitelesség garanciája, mert a védjegy kötelez, ezért átfogó programot szerveztek a „csipkefaluban”.
Dr. Némethné István Erzsébet nyolc évvel ezelőtt kezdte munkáját, amikor a helyi varró asszonyok, valamint a höveji csipkét szerető lakosság támogatásával kidolgozta a „Höveji csipkeálmok" elnevezésű programot. Az elképzelés magában foglalja a település turistacsalogató látványosságait, kezdve a falukép kialakításán át, a járdák, a parkolók tetszetős megjelenéséig. Miután a település elnyerte rendezett formáját, a faluszépítők figyelmüket a Leader támogatásból felújított csipkemúzeumra irányították. A szakmai segítséget V. Szalontay Judit néprajzkutató biztosította. Szigeti Istvánné, a legidősebb varró asszony megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet, Vargáné Molnár Zsuzsanna pedig összeállította az Így pókolnak Hövejen című könyvet, amely a höveji csipke eredetéről, legendáiról szól.
– A munkát nem fejeztük be, tovább folytattuk. Nemrég kaptuk meg az értesítést a Magyar Szabadalmi Hivataltól, hogy a höveji csipke elnyerte az „Örökös földrajzi védettséget”. Ezáltal a hövejiek, és a Hövejről elszármazottak használhatják az „Eredeti Höveji Csipke” emblémát. Nagyon sok munka húzódik meg az eredmények mögött, de elsősorban a varró asszonyok igyekezete. A höveji csipke továbbélése ezekkel a lépésekkel biztosított.
A múzeum átadása után a faluban varrótanfolyamokat szerveztek, hogy ne csak bemutassák, hanem elő is tudják állítani a csipkét a hozzáértők. A kéthetente megrendezett foglalkozásokra az ország különböző részeiről jöttek az érdeklődők. Az „Eredeti Höveji Csipke” cím csak a helyi készítőket illeti meg, de amennyiben valaki olyan szinten sajátítja el a csipkekészítést, hogy a bizottság zsűrizett terméknek tekinti, és ezért felveszik a Magyar Értéktárba, készítője szintén jogosult a höveji csipke elnevezés használatára.
2014 elején Gecsei Edit tollából napvilágot látott a „Csipkeálmok, álomcsipkék” című kiadvány. Idén tavasszal, a könyv ünnepélyes bemutatásával egy időben értesültek a jó hírről: a Hungarikum Bizottság „Kiemelkedő Nemzeti Érték”-ként kezeli a höveji csipkét.
– Ennek szellemében még nagyobb lendülettel, még nagyobb szeretettel dolgoznak tovább a varró asszonyok, akik közül többen jelentős elismerésekkel rendelkeznek. A „Kiemelkedő Nemzeti Érték” cím kötelez – tette hozzá a dr. Némethné István Erzsébet. Ennek örömére létrehozták a múzeum harmadik kiállítótermét, ahol a fiatalabb generáció által készített csipkéket mutatják be. A látogatók a konferenciateremben rövid ismertetőfilmet nézhetnek a höveji csipk történetéről. Hövej Fő utcáján, a Faluház felújított épületében kapott helyet Szigethy Istvánné, a Népművészet Mestere állandó életmű kiállítása. Dr. Némethné István Erzsébet riportfilmünkben sok szeretettel invitálta az érdeklődőket, akik előzetes bejelentkezés után személyesen is részesei lehetnek a höveji csipkeálomnak.
Egyedülálló népművészeti kinccsel rendelkezik a Kapuvártól nem messze található Hövej, ahol anyáról leányra szállt a csipkevarrás öröksége.
Képzeljük el, hogy hivatalos ügyeinket bárhol, bármikor intézhetjük – legyen az egy kávézó terasza, egy vidéki vonatút, vagy akár az otthoni kanapénk.
November végén kigyúlt az első adventi gyertya fénye Kapuváron a Fő téren, ahol több százan ünnepeltek karácsonyi hangulatban.
A fiatalok hite is hozzájárult papi hivatásának megerősítéséhez és tovább építkezett belőle.
A Nemzeti Együttműködési Alap civil önszerveződések működését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét segítő pályázatairól tartottak tájékoztatót a Csornai Premontrei Apátság dísztermében.
A Kapuvár Térségi Általános Iskola 1/c osztályába járó gyerekek nagy érdeklődéssel várták az iskolát.