A 2010 óta „Örökös földrajzi védettséget” élvező höveji csipke megkapta a „Kiemelkedő Nemzeti Érték” címet. Az „Eredeti höveji csipke” nemcsak a hitelesség garanciája, mert a védjegy kötelez, ezért átfogó programot szerveztek a „csipkefaluban”.
Dr. Némethné István Erzsébet nyolc évvel ezelőtt kezdte munkáját, amikor a helyi varró asszonyok, valamint a höveji csipkét szerető lakosság támogatásával kidolgozta a „Höveji csipkeálmok" elnevezésű programot. Az elképzelés magában foglalja a település turistacsalogató látványosságait, kezdve a falukép kialakításán át, a járdák, a parkolók tetszetős megjelenéséig. Miután a település elnyerte rendezett formáját, a faluszépítők figyelmüket a Leader támogatásból felújított csipkemúzeumra irányították. A szakmai segítséget V. Szalontay Judit néprajzkutató biztosította. Szigeti Istvánné, a legidősebb varró asszony megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet, Vargáné Molnár Zsuzsanna pedig összeállította az Így pókolnak Hövejen című könyvet, amely a höveji csipke eredetéről, legendáiról szól.
– A munkát nem fejeztük be, tovább folytattuk. Nemrég kaptuk meg az értesítést a Magyar Szabadalmi Hivataltól, hogy a höveji csipke elnyerte az „Örökös földrajzi védettséget”. Ezáltal a hövejiek, és a Hövejről elszármazottak használhatják az „Eredeti Höveji Csipke” emblémát. Nagyon sok munka húzódik meg az eredmények mögött, de elsősorban a varró asszonyok igyekezete. A höveji csipke továbbélése ezekkel a lépésekkel biztosított.
A múzeum átadása után a faluban varrótanfolyamokat szerveztek, hogy ne csak bemutassák, hanem elő is tudják állítani a csipkét a hozzáértők. A kéthetente megrendezett foglalkozásokra az ország különböző részeiről jöttek az érdeklődők. Az „Eredeti Höveji Csipke” cím csak a helyi készítőket illeti meg, de amennyiben valaki olyan szinten sajátítja el a csipkekészítést, hogy a bizottság zsűrizett terméknek tekinti, és ezért felveszik a Magyar Értéktárba, készítője szintén jogosult a höveji csipke elnevezés használatára.
2014 elején Gecsei Edit tollából napvilágot látott a „Csipkeálmok, álomcsipkék” című kiadvány. Idén tavasszal, a könyv ünnepélyes bemutatásával egy időben értesültek a jó hírről: a Hungarikum Bizottság „Kiemelkedő Nemzeti Érték”-ként kezeli a höveji csipkét.
– Ennek szellemében még nagyobb lendülettel, még nagyobb szeretettel dolgoznak tovább a varró asszonyok, akik közül többen jelentős elismerésekkel rendelkeznek. A „Kiemelkedő Nemzeti Érték” cím kötelez – tette hozzá a dr. Némethné István Erzsébet. Ennek örömére létrehozták a múzeum harmadik kiállítótermét, ahol a fiatalabb generáció által készített csipkéket mutatják be. A látogatók a konferenciateremben rövid ismertetőfilmet nézhetnek a höveji csipk történetéről. Hövej Fő utcáján, a Faluház felújított épületében kapott helyet Szigethy Istvánné, a Népművészet Mestere állandó életmű kiállítása. Dr. Némethné István Erzsébet riportfilmünkben sok szeretettel invitálta az érdeklődőket, akik előzetes bejelentkezés után személyesen is részesei lehetnek a höveji csipkeálomnak.
Egyedülálló népművészeti kinccsel rendelkezik a Kapuvártól nem messze található Hövej, ahol anyáról leányra szállt a csipkevarrás öröksége.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.
Csorna óvodásai gördülékeny, zavartalan nyári időszakon vannak túl, mely a gyerekek életkori sajátosságaiknak, igényeinek megfelelő szabadidős programokkal telt el.
A Kapuvár Térségi Általános Iskolában 700 tanuló kezdte meg a 2025/2026-os tanévet. Idén ősszel is három első osztályt indítottak: egyet Gartán, kettőt pedig a Széchenyiben, és vidéken is szép számmal vannak elsős tanulók.