A KÉSZ csornai csoportja felkérésére Egresi István, a Győri Járásbíróság polgári szakos bírája – „Emlékezés a lovagkirályra koronázása 940. és szentté avatása 825. évfordulója alkalmából” címmel – Szent László életéről és uralkodásáról tartott előadást a Premontrei Rendház dísztermében.
„Nemrég még 2017-et írtunk, évforduló volt: I. László 940 éve, 1077-ben lett Magyarország királya, és 825 éve, 1192-ben, III. Béla királyunk uralkodása alatt avatták szentté.
Az Árpád-házból származó nagy uralkodónk 1046 körül, Lengyelországban született. Apja Béla herceg (a későbbi I. Béla királyunk), édesanyja Richeza hercegnő, a lengyel királyokat adó Piast-ház sarja. A család 1048 körül tért haza Magyarországra. A „mindenkinél egy fejjel magasabb” László herceg kiváló lovaggá vált, már 1068-ban Erdélyben, Kerlésnél, az országba betört besenyők elleni győzelemben oroszlánrésze volt; unokatestvére, Salamon királyunk, és a bátyja, Géza herceg oldalán harcolva. E csatához fűződik a leánymentés jól ismert legendája, amit a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony premontrei templom gyönyörű freskóin is megörökítettek. A bajkeverők által felbujtott Salamon király később a hercegekre támadt, akik 1074-ben Mogyoródnál döntő győzelmet arattak Salamon felett, a király a nyugati határszélre menekült.
Géza herceg – I. Géza néven – Magyarország királya lett, de hamarosan, 1077-ben meghalt. Magyarország előkelői ekkor egyöntetűen László királlyá választása mellett döntöttek, aminek a
helyességét a történelem igazolta. Azonnal erőteljes törvénykezésbe kezdett, és ez a tevékenysége szinte az egész uralkodására jellemző volt, a viszályokban megroppant királyság biztonságának és rendjének helyreállítását szolgálta; az ország függetlenségét pedig megvédte a német – római császárral szemben.
Rendkívül jelentős volt egyházszervezői tevékenysége: a bihari püspökség székhelyét a közeli Váradra (Nagyvárad) helyezte, ahol templomot építtetett, Somogyváron megalapította a Szent Egyed bencés apátságot, és hozzá fűződik a zágrábi püspökség megalapítása, valamint a váci székesegyház építésének befejezése is. 1080-ban a reménytelen helyzetbe került Salamon meghódolt előtte (igaz, később fellázadt, ezért az országot végleg el kellett hagynia).
Ha a sors úgy hozta, sohasem riadt vissza attól, hogy katonái élén harcoljon, például az országba többször behatoló kunok ellen. (Ilyen harchoz kapcsolódik a tordai hasadék legendája: László király imádságára a hegy szétnyílott, így menekült meg üldözői elől.) 1091-ben nővérének, Ilona özvegy horvát királynénak hívására a serege bevonult Horvátországba, ez lett az alapja az 1918-ig tartó magyar – horvát perszonáluniónak.
László király óriási lelki nagyságát és államférfiúi bölcsességét egyaránt mutatja, hogy 1083-ban oltárra emelte a nagyapját, Vazult megvakíttató, államalapító I. István királyunkat; és az, ahogyan egy levelében vallott magáról: „... bűnös ember vagyok, hiszen földi uralmat a legsúlyosabb bűnök nélkül nem lehet gyakorolni.”. Ez nem önmagának adott felmentés, hanem elmélyült lelkiismeret vizsgálat, annak kifejezése, hogy az isteni igazságszolgáltatásra bízta magát.
1095-ben hunyt el, nem sokkal korábban egy nálunk járt francia gróf felkeltette érdeklődését a Szentföld felszabadítása iránt, de kereszteshadjáratban már nem vehetett részt. Fiúgyermeke nem volt, Rheinfeldeni Adelhaid sváb hercegnővel kötött házasságából született egyik leánya, Piroska – Irén (Eirene) néven – bizánci császárné volt, őt a görög ortodox egyház szentté avatta. Utóda Könyves Kálmán lett, bátyjának, I. Géza király idősebb fia.
László királyunk Magyarország és Erdély patrónusa, védőszentje, a „Magyar Háromkirályok” (Szent István, Szent Imre, Szent László) egyike, számtalan legenda fűződik hozzá. Elődeink körében mindig hihetetlenül népszerű volt; katonáinknak is a védőszentje, akik „Szent László segíts!” csatakiáltással vonultak harcba az oszmán-törökök ellen. Prohászka Ottokár megfogalmazása szerint: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté.”.
Váradon, a nyughelyén, 1192. június 27. napján avatták szentté (ezen a napon ünnepeljük), a testtől ekkor elválasztott fejereklyéje (Szent László herma) a győri Nagyboldogasszony-székesegyház Héderváry-kápolnájának ékessége. Ha a megyeszékhelyen járunk, néha szakítsunk időt arra, hogy rövid időre tisztelgünk történelmünk egyik legnagyszerűbb személyiségének emléke előtt!”
dr. Egresi István, Csorna
Mindig keressük meg az adott nap ajándékát, mely átsegíthet bennünket az időskor nehézségein – javasolta Világosné Rozsonits Erika, aki összefoglalta a Rábaközi Televíziónak a Csornai Írisz Nyugdíjas Egyesületnek tartott „Az időskor boldogsága” című előadását.
A Rábaközi Médiacentrum látogatásának idején ötven-hatvan kisgyermek tartózkodott a Beledi ÁMK óvodájában.
Melyik az a csornai rendezvény, melyen 2022-ben sokan voltak, rá egy év múlva nagyon sokan voltak, idén pedig még annál is többen ellátogattak a Szent István téri parkba? Major András a Rábaközi Médiacentrumnak adott nyilatkozatában megadta a kérdésre a választ.
Számtalan szabadidős program, sok-sok kreatív tevékenység, sport és játékos vetélkedő, valamint turnusonként egy-egy kirándulás várja a Beledi Egyesített Szociális Központ által szervezett idei nyári táborok résztvevőit.
Tartalmas heteken vannak túl a Kapuvár Térségi Általános Iskola nyári táborának résztvevői.
Több évtizede nem volt hasonló esemény Kapuváron, ezért nagyon várták a hívek: egy helybeli fiatal tartott újmisét a településen.