Megyerikumok: - A Csornai Pántlika Néptáncegyüttes

A táncosok kitartása, és a korábbi generációk példájának nyomán terebélyesedett ki a több évtizedre visszatekintő néptáncmozgalom Csornán. A Pántlika név felvételéről az együttes tagjai határoztak.

A megyei közgyűlés tavaly létrehozta a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat, mely részét képezi a Magyar Értéktárnak. A Hungarikumok Gyűjteménye szakterületenként és kategóriák szerint azonosítja és rendszerezni a megyéken, tájegységeken, illetve településeken fellelhető szellemi és tárgyi értékeket.

A „megyerikumok” folyamatosan frissülő listáján szerepel a Csornai Pántlika Néptácegyüttes, melynek múltjától és jelenéről Lengyel Sándorral beszélgettünk.
– Köztudott, hogy a Rábaköz igen gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik. A néptáncnak Csornán a ’30-as évek közepéig, egészen a „Gyöngyösbokréta” korszakig visszavezethető hagyománya van. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal, de azóta működik néptánccsoport a településen – mondta az együttes vezetője.
– A ’80-as évek elején – különböző okok miatt – újjászerveződött a folklóregyüttes, melybe bevontuk a gyerekcsoportokat. A két általános iskola tanulóiból szerveztünk együttest, amely először kisebb létszámmal működött, később pedig mind többen csatlakoztak a csoporthoz. A kitartó, jó munka eredményeképpen korán megkezdődtek a sikeres, ugyanakkor a táncosokra nézve megtisztelő fellépések. Mindezeket hamarosan a külföldi utazások és fesztiválok követték. A munka 1984-ben kezdődött el városunkban, és rá három év múlva már nemzetközi fellépéseken vett részt a csoport.

– Az együttesnek az alapfokú néptánciskola biztosítja az utánpótlást. A gyerekek hatéves korban kezdik a táncot, aztán koruknál fogva átkerülnek a nagyegyüttesbe, tizennégy-tizenhat éves kortól pedig megkezdődnek az utazások is, amire nagyon büszkék vagyunk, mert a város nevét viszik Európa-szerte. Minden dicsekvés nélkül mondhatom, hogy ez alatt a három évtized alatt, a csoport huszonhárom európai ország ötvenkét városának nemzetközi fesztiválján vett részt. Természetesen nem a külföldi utak miatt működik a tánccsoport, hanem – mert a szó nemes értelmében – a település egyik meghatározó közössége lett, ahova szeretettel járnak a kicsik és a nagyok, valamint ahova örömmel hozzák a szülők és a nagyszülők gyermekeiket – fogalmazott Lengyel Sándor.