Babos Gézáné a Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanárnője. 1975-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett orosz szakos általános iskolai tanár diplomát. 1972 és 1974 között szülőfalujában tanított, majd 2 évig a Ciráki Általános Iskolában. 1976 óta a Hunyadi János Gimnáziumban dolgozik, hol kollégiumi nevelő-tanárként, hol az óvónőképzés gyakorlati oktatási vezetőjeként. Folyamatosan képezte magát, különféle tanfolyamokon, továbbképzéseken, illetve önszorgalomból. Így 1999-ben nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus diplomája lett, majd 2002-ben közoktatás-vezető szakképesítést szerzett. 1978-ban indult a Hunyadiban a középfokú óvónőképzés, mely Babos Gézáné végzettségéhez, mentalitásához közel álló feladat volt. A megyében nincs olyan óvoda vagy iskola, ahol ne lennének ott egykori tanítványai. Iskolai munkájával párhuzamosan értékes szabadidős ésünnepi programokat szervezett.
Boros Gábor a Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára. Képesítés nélküli nevelőként tanított a döri Általános Iskolában 1968-tól 1970-ig. A katonai szolgálat letöltése után levelező tagozaton elvégezte a Pécsi Tanárképző Főiskolát, ahol orosz-magyar szakos tanári diplomát kapott 1975-ben. 1978 augusztusáig Dörben tanított, majd a Rábapordányi Általános Iskola tanára lett. 1981 és 1987 között a csornai Bodnár Alajos Általános Iskolában tanított. 1987-től a Hunyadi János Gimnázi-umban tanított magyar nyelv- és irodalmat, orosz nyelvet illetve az orosz tanítás megszűnése után néhány évig németet. 2001-ben magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, középiskolai tanári diplomát szerzett a katolikus egyetemen. Kezdeményezésére szaktáborokban fejlesztették a tanulók nyelvi, történelmi, néprajzi ismereteit. Kollégái hivatását szerető, másokra figyelni tudó embert ismertek meg személyében.
Dr. Kristóf János a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója. Felsőfokú tanulmányait a gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán kezdte el, ahol 1975-ben diplomát szerzett. Tanulmányai befejeztével néhány hónapig a Komáromi Állami Gazdaságban dolgozott, majd 1976. július 1-től a Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskolában mérnök-tanárként helyezkedett el. Munkája mellett 1981-ben a gödöllői egyetemen megszerezte mezőgazdasági gépészmérnök-tanári diplomáját is. 2002-ben megszerezte közoktatási vezető oklevelét. A Csukásban kezdetben gyakorlati oktatásvezetőként tevékenykedett, a tanműhelyi munkák szervezése és irányítása volt a feladata. A vezetői feladatok mellett az oktató-nevelő munkában is részt vett. 1989-ben bízták meg először az iskola vezetésével, ezt a feladatot azóta is több igazgatói cikluson át ellátja.
Kovács János az Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ intézményvezető helyettese. A Kaposvári Egyetem jogelődjénél szerzett mérnöki diplomát 1971-ben. Fiatal, pályakezdő mezőgazdászként a Pécs városát is ellátó szarvasmarhatelep zöldmezős beruházását és beüzemelését irányította. Ezt követően Pécsváradon kapcsolódott be az agrárszakoktatásba szakoktatóként. 1975-ben szerzett mérnök tanári diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A barcsi Arany János Általános Iskolán belül kezdeményezője és létrehozója volt a speciális szakiskolai oktatásnak. A rendszerváltástól kezdve az iskola igazgatóhelyettese volt, míg Csornára nem költöztek. 2004-től a csornai Arany János Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény speciális szakiskolájának intézményvezető-helyettese lett. Kovács János Csornára való költözésének első percétől aktívan részt vesz a város közéletében.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Az Aktív Iskola Program célja, hogy minél élménydúsabb legyen a mozgás a testnevelés órákon, sőt, ez még a mozgásában korlátozott tanulókra is vonatkozzon.
Közel 400 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült Kapuvár Város Önkormányzata.
– Olyan típusú ember vagyok, aki közel engedi magához a többieket, ami egyrészt kihívás, de más részről problémát is jelenthet – mondta Henczel Szabolcs.
1980. szeptember 1-jén vette kezdetét a tanítás a kapuvári Széchenyiben. Az intézmény 1990-ben vette fel gróf Széchenyi István nevét és még abban az évben megtartották az első Széchenyi Kupát is.
Beled utcáit járva több épület, közterületi alkotás is magán viseli Tatai Lajos kezemunkájának nyomát.