Több mint kétszáz évre tekint vissza a premontrei rend tanító-nevelő hagyománya

A premontrei szerzetesek a tanítást is úgy fogják fel, mint a lelkipásztori munkát. Boldvai Márton Bertalan szerint kevesen tudják, hogy az első hazai premontrei iskola valójában Csornán indult el 1733-ban, és ismeretei szerint ezt volt a megye harmadik gimnáziuma.

2021-ben lesz 900 éves a premontrei rend, melynek nem tartozott mindig a fő tevékenységei közé az iskolai tanítás-nevelés, de a kezdetektől fogva nyitottak voltak az oktatásra a lelkipásztori munkán belül.
Az 1700-as évekről elenyésző forrásanyag maradt fenn, de annyi azért kiderült, hogy akkoriban kevésbé volt professzionális az oktatás, ugyanakkor a tananyag mégsem tért el sok mindenben a maitól.
A premontreieket 1802-től tekintik hivatalosan is tanító rendnek Magyarországon, és ehhez kapcsolódóan 1808-ban indították el az első premontrei iskolákat Szombathelyen és Keszthelyen, Csornán pedig 1947-től kezdte meg működését a premontrei gimnázium.

A formális oktatás megkezdése után a rendtársaknak szaktanári diplomával is rendelkezniük kellett – mesélte Boldvai Márton Bertalan. Elmondta, hogy akit pappá szenteltek, a hagyományok szerint még néhány évig lelkipásztori munkát végzett, utána pedig átkerült a szombathelyi vagy a keszthelyi iskolába, ahol elsősorban középiskolásokkal foglalkoztak.
A rendszerváltás után felmerült a kérdés, hogy miként lehet továbbvinni az oktatói-nevelői hagyományt. – Rendtársaink döntésének értelmében 1994-ben megindulhatott a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium, mely intézmény azóta is szépen működik. Az idei évben is több mint hatszáz tanulónk van. Jelenleg két premontrei atya ott is lakik, akik főállásban tanítanak – fogalmazott a premontrei perjel. A csornai származású Szár Gyula Gergely hittan és biológia szakos tanárként tevékenykedik. A csornai rendtársak közül Márton apát és István atya heti két napot töltenek a Vas megyei településen.
A Fő téren található keszthelyi szakgimnázium néhány éve került vissza a premontreiekhez. A gyönyörű környezetben lévő intézményben több mint százhúsz diákot képeznek. Az itt végzettek leérettségiznek, illetve szakmát is szerezhetnek, többek közt szociális gondozói, szoftverfejlesztői, ápoló, vagy pedagógiai asszisztens képesítést. A Keszthelyhez közeli Rezi községben működő általános iskola fenntartói feladatait néhány éve a csornai premontreik látják el.

Csorna iskolai életében a premontreiek közül ketten vesznek részt : János atya matematikát és hittant tanít a katolikus iskolában; a televíziónknak nyilatkozó Bertalan atya pedig hittanórákat tart a gyerekeknek. – Ezzel is próbáljuk tovább vinni Csornán és az egész Kárpát-medencében a premontreiek több mint kétszáz évre visszatekintő oktatói-nevelői hagyományát – tette hozzá a csornai prépostság perjele.

Mi az a plusz, amit a vallásos iskolák, vagy kifejezetten a premontrei szerzetesek hozzá tudnak adni a fiatalok fejlődéséhez? – tette fel a kérdést Boldvai Márton Bertalan, majd rögtön megválaszolta: A szocializmus idején három szerzetesrend működhetett, így csak nekik voltak iskoláik. A korabeli szállóige szerint a diák a bencéseknél kultúrát kap, a piaristáknál tudást, a ferenceseknél pedig egyszerűen jól érzi magát. Ha ki szeretnénk egészíteni a felsorolást, akkor a premontreieknél otthonos környezetbe kerül. Olyan biztos hátteret kínálnak a fiataloknak, ahol nem csak jól érzik magukat, hanem fejlődik a szaktárgyi tudásuk és megerősítést kapnak az Istennel és az egyházzal való kapcsolatukban.
A premontrei szerzetesek hihetetlenül nagy lehetőségnek tekintik a gyerekek nevelését, mert más esetben – a templomi szószékről vagy a kórházi betegágynál – olyan emberekkel találkoznak, akik már elköteleződtek az egyházzal és gyakorolják hitüket, de az iskolában útmutatót adhatnak a gyerekeknek az Istenhez való közeledéshez. Az oktató-nevelő intézmény olyan helyzeteket teremt, amelyek révén gazdag emberi kapcsolatok jöhetnek létre.
Boldvai Márton Bertalan saját szerepét a következőképpen fogalmazta meg: az apát a közösség atyja, a perjel viszont egy kicsit olyan, mint a háztartásbeli, aki a hétköznapi élet dolgaival foglalkozik, biztosítva ezzel az apostoli feladatok beteljesítésének hátterét.

A premontrei szerzetesek 2021-ben ünneplik a rend alapításának 900. évfordulóját. A jeles alkalomra Horváth Róbert különleges alkotásokkal készül: szeretné megformázni II. István királyunkat, akinek hívására települtek le hazánkban a premontrei szerzetesek. Az amatőr szobrász korábban már készített tanulmányfejet a premontrei szerzetesrend alapítójáról, Szent Norbertről, de más megközelítésből szeretné újra megmintázni, abban a szituációban, amikor egy közeli villámcsapástól megvilágosodott. Horváth Róbert szerint Szent Ágoston tanításai ma is ugyanúgy érvényesek, ezért fontosnak tartja, hogy Hippó püspökét is megörökítse. A Csornai Múzeum a naiv szobrokat állandó kamara tárlatán fogja kiállítani.