Magyarország Kormánya új állandó kiállítással, emlékérem kibocsátással, nemzeti emlékhely és kápolna avatással, valamint koszorúzással ünnepelte Nagycenken Széchenyi István születésének 225. évfordulóját.
Bodrogai László, az Eszterháza Központ főigazgatója megtiszteltetésnek érzi, hogy kollégáival részt vehet a Széchenyi-örökség ápolásában.
– A ránk bízott épített örökségből 2015-ben hazai forrásból felújítottuk a Széchenyi Mauzóleumot, és a kastély tetőszerkezetének cseréje is megtörtént. Az idei évben pedig Széchenyi István születésének 225. évfordulóját a Kormány jóvoltából új állandó kiállítás megnyitásával és a felújított kápolna avatásával köszönhetjük – mondta a főigazgató.
Széchenyi életprogramját nagymértékben meghatározta gyermek és ifjúkorának helyszíne, Nagycenk. Firtl Mátyás a „legnagyobb magyar” hitvallására utalva fogalmazta meg gondolatait.
– Van értelme a jó eszközeként cselekedni, mi több, ez kötelességünk, felelősségünk. A hosszú évtizedek alatt a rendeltetésétől megfosztott helyre ma újra beléphetünk. Az országgyűlési képviselő értéknek nevezte mindazt, ami nem önmagáért való, ami szolgál, ami munkál és gyarapít, úgy, hogy közben felemel és életet ad. A megszólaló szerint a megélt korok pontos lenyomatai, vagyis az épített örökségek sorsa iránt sem lehetünk közömbösek. A széchenyiek kastélykápolnája a történelem során mindig az éppen megélt idők szerint töltötte be rendeltetését. Mindenkori állapota mutatta a kort, annak állapotát, a hithez és értékhez való viszonyát.
A díszvendégek között volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
– A főhajtás mellett van néhány dolog, amire figyelmeztetni kell az ide érkezőket. Magyarország történelme Széchenyi nélkül másként alakult volna – jegyezte meg a miniszter, aki szerint Széchenyi pályafutása megcáfolja azt a történettudományi feltételezést, amely szerint az embernek nincs alkotóereje, alakítóképessége az őt körülvevő folyamatokra.
– Soha nem becsülhetjük túl azon magyar emberek cselekedeteit, akik Széchenyi Ferenchez vagy Széchenyi Istvánhoz hasonlóan nemcsak házat és otthont alapítottak, hanem a haza újraalapításában is részt vettek. Az ünnepelt előtti tisztelgés, ha a mai megnyitó alkalmával saját magunkat emlékeztetjük arra, méltó és nagyszerű dolog, ha Széchenyi Istvánról köztereket, múzeumokat, hidakat és hegyeket nevezünk el. Méltó dolog, ha a nemzeti nyughelyet zarándokhellyé tesszük – hangsúlyozta a miniszter.
Mindennapi életünkben is szükség van az összetartozás megjelenítésére. Ennek ékes példája a Nagycenken látható Széchenyi Mazuzóleum, mely 127 millió forintos kormányzati támogatásból újul meg.
Elérkezett a várakozás ünnepének első vasárnapja, amikor országszerte meggyújtják az első gyertyát az adventi koszorún.
Idén hármas évfordulót ünnepelnek Kapuváron: 360 éve alapították Gartát, 100 esztendővel ezelőtt egyesült a két önálló község Kapuvár és Garta; ezenkívül 15 éve hozták létre a Gartáért Alapítványt, ezért a Garta névemlékmű átadására szintén jeles napon, mégpedig a gartai templom védőszentjének ünnepnapján került sor.
A türelem, a kitartás és a hit átsegíti az embereket a nehézségeken – mondta Major Jenő a beledi idősek napi rendezvényen.
Jó emlékezést, jó erőgyűjtést kívánt a kapuvári Berg iskola közösségének Hámori György polgármester abból az alkalomból, hogy 140 éve indult a szakmai képzés a városban, továbbá 50 éve adták át az intézmény épületét és 20 tanévvel ezelőtt vette fel az iskola mai nevét.
Kézfogással és rövid köszöntővel üdvözölték egymást a Csornai Jézus Szíve Plébánia idei családi báljának résztvevői.