Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Ünnepségsorozat Széchenyi István születésének 225. évfordulója alkalmából

Magyarország Kormánya új állandó kiállítással, emlékérem kibocsátással, nemzeti emlékhely és kápolna avatással, valamint koszorúzással ünnepelte Nagycenken Széchenyi István születésének 225. évfordulóját.

Bodrogai László, az Eszterháza Központ főigazgatója megtiszteltetésnek érzi, hogy kollégáival részt vehet a Széchenyi-örökség ápolásában.
– A ránk bízott épített örökségből 2015-ben hazai forrásból felújítottuk a Széchenyi Mauzóleumot, és a kastély tetőszerkezetének cseréje is megtörtént. Az idei évben pedig Széchenyi István születésének 225. évfordulóját a Kormány jóvoltából új állandó kiállítás megnyitásával és a felújított kápolna avatásával köszönhetjük – mondta a főigazgató.

Széchenyi életprogramját nagymértékben meghatározta gyermek és ifjúkorának helyszíne, Nagycenk. Firtl Mátyás a „legnagyobb magyar” hitvallására utalva fogalmazta meg gondolatait.
– Van értelme a jó eszközeként cselekedni, mi több, ez kötelességünk, felelősségünk. A hosszú évtizedek alatt a rendeltetésétől megfosztott helyre ma újra beléphetünk. Az országgyűlési képviselő értéknek nevezte mindazt, ami nem önmagáért való, ami szolgál, ami munkál és gyarapít, úgy, hogy közben felemel és életet ad. A megszólaló szerint a megélt korok pontos lenyomatai, vagyis az épített örökségek sorsa iránt sem lehetünk közömbösek. A széchenyiek kastélykápolnája a történelem során mindig az éppen megélt idők szerint töltötte be rendeltetését. Mindenkori állapota mutatta a kort, annak állapotát, a hithez és értékhez való viszonyát.
A díszvendégek között volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
– A főhajtás mellett van néhány dolog, amire figyelmeztetni kell az ide érkezőket. Magyarország történelme Széchenyi nélkül másként alakult volna – jegyezte meg a miniszter, aki szerint Széchenyi pályafutása megcáfolja azt a történettudományi feltételezést, amely szerint az embernek nincs alkotóereje, alakítóképessége az őt körülvevő folyamatokra.
– Soha nem becsülhetjük túl azon magyar emberek cselekedeteit, akik Széchenyi Ferenchez vagy Széchenyi Istvánhoz hasonlóan nemcsak házat és otthont alapítottak, hanem a haza újraalapításában is részt vettek. Az ünnepelt előtti tisztelgés, ha a mai megnyitó alkalmával saját magunkat emlékeztetjük arra, méltó és nagyszerű dolog, ha Széchenyi Istvánról köztereket, múzeumokat, hidakat és hegyeket nevezünk el. Méltó dolog, ha a nemzeti nyughelyet zarándokhellyé tesszük – hangsúlyozta a miniszter.

Beküldés dátuma: 2016. 10. 10.

Kapcsolódó hírek

További hírek