Magyarország Kormánya új állandó kiállítással, emlékérem kibocsátással, nemzeti emlékhely és kápolna avatással, valamint koszorúzással ünnepelte Nagycenken Széchenyi István születésének 225. évfordulóját.
Bodrogai László, az Eszterháza Központ főigazgatója megtiszteltetésnek érzi, hogy kollégáival részt vehet a Széchenyi-örökség ápolásában.
– A ránk bízott épített örökségből 2015-ben hazai forrásból felújítottuk a Széchenyi Mauzóleumot, és a kastély tetőszerkezetének cseréje is megtörtént. Az idei évben pedig Széchenyi István születésének 225. évfordulóját a Kormány jóvoltából új állandó kiállítás megnyitásával és a felújított kápolna avatásával köszönhetjük – mondta a főigazgató.
Széchenyi életprogramját nagymértékben meghatározta gyermek és ifjúkorának helyszíne, Nagycenk. Firtl Mátyás a „legnagyobb magyar” hitvallására utalva fogalmazta meg gondolatait.
– Van értelme a jó eszközeként cselekedni, mi több, ez kötelességünk, felelősségünk. A hosszú évtizedek alatt a rendeltetésétől megfosztott helyre ma újra beléphetünk. Az országgyűlési képviselő értéknek nevezte mindazt, ami nem önmagáért való, ami szolgál, ami munkál és gyarapít, úgy, hogy közben felemel és életet ad. A megszólaló szerint a megélt korok pontos lenyomatai, vagyis az épített örökségek sorsa iránt sem lehetünk közömbösek. A széchenyiek kastélykápolnája a történelem során mindig az éppen megélt idők szerint töltötte be rendeltetését. Mindenkori állapota mutatta a kort, annak állapotát, a hithez és értékhez való viszonyát.
A díszvendégek között volt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is.
– A főhajtás mellett van néhány dolog, amire figyelmeztetni kell az ide érkezőket. Magyarország történelme Széchenyi nélkül másként alakult volna – jegyezte meg a miniszter, aki szerint Széchenyi pályafutása megcáfolja azt a történettudományi feltételezést, amely szerint az embernek nincs alkotóereje, alakítóképessége az őt körülvevő folyamatokra.
– Soha nem becsülhetjük túl azon magyar emberek cselekedeteit, akik Széchenyi Ferenchez vagy Széchenyi Istvánhoz hasonlóan nemcsak házat és otthont alapítottak, hanem a haza újraalapításában is részt vettek. Az ünnepelt előtti tisztelgés, ha a mai megnyitó alkalmával saját magunkat emlékeztetjük arra, méltó és nagyszerű dolog, ha Széchenyi Istvánról köztereket, múzeumokat, hidakat és hegyeket nevezünk el. Méltó dolog, ha a nemzeti nyughelyet zarándokhellyé tesszük – hangsúlyozta a miniszter.
Kormányzati támogatással újul meg a nagycenki Széchenyi Mauzóleum
Mindennapi életünkben is szükség van az összetartozás megjelenítésére. Ennek ékes példája a Nagycenken látható Széchenyi Mazuzóleum, mely 127 millió forintos kormányzati támogatásból újul meg.
Idén ismét farsangi forgatag töltötte meg Csorna főutcáját és főterét
Farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is.
Három castrumos érem a Kyokushin Karate Magyar Bajnokságon
Február 14-n rendezték Veszprémben a Felnőtt és U21-es Kyokushin Karate Magyar Bajnokságot, amelyen a Castrum SC Kapuvár három versenyzője három dobogós helyet vívott ki.
A Kapuvári Böllérmáj és Gasztronómiai Fesztivál hidat képez a múlt és a jelen között
Kihalóban vannak az igazi élő kapcsolatok, az emberek eltávolodnak egymástól, és egyre kevesebb az olyan hely és alkalom, amikor találkozhatnak lakóközösségük tagjaival.
Magas színvonalú oktatás, erős közösség a Rákóczi-iskolában
A II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola új főigazgatója szerint jól nevelt, szorgalmas gyerekek járnak az általa vezetett intézménybe, ahol rátermett, szolgálatkész pedagógusok foglalkoznak a fiatalokkal Némethné Tóth Katalin 2025.
Aktív óvodai élet Beleden - Mackó hét a beledi óvodában
Tartalmasan és aktívan telnek a beledi gyermekek mindennapjai az óvodában. A téli hónapokban is megtartják az adott évszakra jellemző programokat, illetve megismertetik a kicsiket a néphagyományokkal.