Vágó Gábor, az LMP politikusa hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról beszélt Csornán

Vágó Gábor korábban civilként, aktivistaként, újságíróként számtalanszor falakba ütközött. Az általa vezetett ifjúsági civil szervezet kéréseit, követeléseit sorra lesöpörték az asztalról, ezért elhatározta, amennyiben a politika nem veszi őt komolyan, célravezetőbb, ha maga is politizálni kezd.

A politológus-közgazdász Vágó Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem társadalomelméleti szakkollégiumának „zöld műhelyében” ismerkedett meg az ökopolitika alapjaival. Az LMP egyik alapítójaként sajnálattal tapasztalta, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a Földet kizsákmányoló felelőtlen emberi magatartás, mely rossz hatással van az egész társadalomra, a gazdasági folyamatokra, s nem utolsó sorban élőhelyünkre, s az egész bolygóra. Négy év országgyűlési képviselőség után választotta a tényfeltáró újságírói pályát.
Szerinte a politikai nézetkülönbségek elidegenítik egymástól az ismerősöket, barátokat, ezért az LMP-ben a szélsőségek erősítése helyett a középút megtalálását szorgalmazza. Az előrevivő kezdeményezéseket nem elnyomni kell, hanem támogatni. Nézete szerint az optimálisan működő társadalmakban a visszahúzó erő helyett a támogató hozzáállás dominál és odafigyelnek az alulról jövő kezdeményezésekre.

– Az európai parlamenti választások talán fontosabbak, mint eddig bármikor – hangsúlyozta a májusban várható voksolás kimenetelét Vágó Gábor. Elmondta, hogy Európa olyan fordulóponthoz érkezett, mely a következő kérdést fogja eldönteni: Továbbra is marad a nagyvállalatok által diktált politika, vagy az egyes közösségek visszaszerzik önrendelkezési jogukat? Az LMP politikusa szerint olyan uniós támogatási rendszerre lenne szükség, mely a gazdagok helyett az átlagembereknek kedvez. Közös uniós fellépésre lenne szükség az egyre szélsőségesebb időjárás okainak és következményeinek felszámolására. Példaként hozta a mind drágább zöldségárakat. A nagyipari mezőgazdasági termelés helyett a biogazdálkodás jelentené a megoldást.
2007 és 2013 között a csecsemőtől az aggastyánig fejenként mintegy 11 millió forint uniós pénz érkezett hazánkba a strukturális és kohéziós alap terhére. Vágó Gábor nehezményezi, hogy az elmúlt években mégsem történt komolyabb szerkezeti változás, de a társadalmi összetartó erő sem mutatkozik meg komolyabban az említett források felhasználásának következtében. A politikus ugyancsak hátrányként említette, hogy hazánk nagyon ki van szolgáltatva a globális gazdasági változásoknak, ezért a közgazdászok által jósolt, néhány éven belül bekövetkező újabb recesszió sokkal jobban fog bennünket sújtani.
– Szeretnék európai parlamenti képviselő lenni. Misszióm: az állampolgárok, az emberek közt járva azokat a problémákat kell megoldani, amelyeket a hétköznapokban a bőrükön éreznek. A politika a mindennapokról kell, hogy szóljon, nem a tőkéről és a profitról, s nem a bürokraták harcáról. Az LMP antikorrupciós szakszóvivője olyan Európai Uniót szeretne, amelyben nemcsak a szűk elit, hanem az állampolgárok is érzik a támogatási pénzek hatásait.