A fejlesztések szempontjából a 2010-2020-as időszak legnagyobb nyertese a közlekedés és a magyar közúthálózat – fogalmazott dr. Homolya Róbert államtitkár az M85-ös csornai elkerülő II. ütemének átadásán. A 4,5 kilométer hosszú kétszer kétsávos gyorsforgalmi út építésének költségeit a magyar állam állta.
A csornai elkerülő első szakaszát 2015-ben vehették birtokukba a közlekedők, a második, egyben befejező ütem ünnepélyes átadására pedig a tervezett határidőnél négy hónappal korábban, tavaly év végén került sor. A Csornát elkerülő út teljes egészében elkészült. mellyel az egyik legkomplexebb műszaki megoldásokat tartalmazó útfejlesztés valósult meg Magyarországon.
Dr. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár így fogalmazott: – Korszerű, jól kiépített úthálózat és közlekedési infrastruktúra nélkül nem beszélhetünk élhető és versenyképes településekről, térségekről, de országról sem. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a gazdaság és a társadalom mobilitási igénye egyre nagyobb, soha nem látott mértékeket mutat. A 2010-es évek olyan állapotban érték Magyarországot, hogy a megyeszékhelyeknek és a megyei jogú városoknak több mint a fele nem volt elérhető 2 x 2 sávos gyorsforgalmi utakon és autópályáink jelentős része nem ért el az országhatárig. 2014 után a magyar kormány eddig soha nem kimondott és meghatározott közlekedési stratégiát és tervet fogadott el: 2022-re valamennyi megyeszékhelyet és megyei jogú várost be kell kötni a magyar gyorsforgalmi úthálózatba, és valamennyi autópályánknak el kell érnie az országhatárig. A program keretében csaknem 900 kilométer gyorsforgalmi úthálózat fog megépülni 2022-ig, melynek értéke 2.500 milliárd forint. A projektek 70 százaléka az idei esztendő végére és a jövő év elejére abba a stádiumba jutott, hogy a munkaterületeket mindenhol át tudjuk adni.
– A város 2015-ben csak részben lélegezhetett fel, amikor az észak-déli átmenőforgalomtól mentesült a település. A második, záróütem befejezésével a Győr–Sopron irányú forgalom is elkerüli Csornát, valamint Farád települést – fogalmazott Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója. A fejlesztés további eredménye, hogy biztonságosabban és gyorsabban lehet Budapestről elindulni Sopronba. A projekt előkészítése – beleértve a tervezést és az engedélyezési folyamatokat – mindössze másfél év alatt lezajlott, és 2016 májusában sor került az ünnepélyes alapkőletételre. A csornai elkerülő II. üteme 4,5 kilométer hosszú, 2 x 2 sávos új gyorsforgalmi autóút, továbbá 1,6 kilométer hosszú 2 x 1 sávos utat építettünk. Ez biztosítja az összekötést a 85-ös számú főútra is. A két út találkozásánál, Jobaháza és Farád között külön szintű csomópont létesült. Ez az új elkerülő szakasz egyrészt keresztezi a 96-os számú főutat, valamint a Szombathely–Hegyeshalom, és a Győr–Sopron vasútvonalat is. A beruházás másik eleme az 1,2 kilométer hosszú kerékpárút, amely Farád–Jobaháza közötti külterületi szakaszon valósult meg.
Az ígéretek ellenére 2002-től 2010-ig egy méter hosszú útszakasz sem épült meg a csornai elkerülőből. Ezt követően „beindult a gőzhenger”, és 2013-ban megtörtént az első ütem alapkőletétele, két év múlva pedig birtokba vehették a közlekedők.
– Akkor köztársasági elnök úr beszédében arra hívta fel a figyelmünket, hogy ez még csak egy fél elkerülő, tessék a munkát folytatni és befejezni a csornai elkerülő utat. Elnök úr tisztelettel jelentem, ennek a feladatnak is megfeleltünk – mondta Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, majd arról beszélt, hogy a megyében további 120 kilométernyi gyorsforgalmi út fog épülni az elkövetkezendő néhány évben. Gyopáros Alpár megmutatta az M85-ös gyorsforgalmi út Csornától Sopronig tartó nyomvonalának tervrajzát, majd átadta a Sopron képviseletében jelen lévő, a tavaszi választásokon országgyűlési képviselőjelöltként induló Barcza Attilának, hangsúlyozva: az M85-ös gyorsforgalmi út továbbépítése Csornától Kapuváron át Sopronig innentől kezdve a rábaközi és a soproni közéleti szereplők közös felelőssége.
Barcza Attila, a soproni képviselő-testület tagja jelképesen átvehette a csornaiaktól a stafétabotot, hiszen a beruházás innentől nem áll meg, mert Sopron irányába folytatódnak a munkálatok. Az ifjúsági, turisztikai és sportbizottság elnöke kezében tartva az M85-ös Csorna–Sopron országhatár közötti szakasz fejlesztési tervét elmondta: – A közbeszerzési eljárások lezárultak, és a következő évben elkezdődik Kapuvár, majd Sopron irányába az autópálya építése.
A rendezvény alkalmából Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke Rékasi Győzőnek, a NIF Zrt. projektiroda vezetőjének területfejlesztési szakágban elért eredményeiért „Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjat” adományozott.
Világviszonylatban is egyedülálló, csúcstechnológiájú napelemgyár alapkövét rakták le Csornán.
A kapuvári katolikus iskola elsősei is túl vannak az előkészítő időszakon, az őszi szünet óta pedig matematikából és magyarból is veszik sorra az előírt tananyagot.
Képzeljük el, hogy hivatalos ügyeinket bárhol, bármikor intézhetjük – legyen az egy kávézó terasza, egy vidéki vonatút, vagy akár az otthoni kanapénk.
A Beledi Evangélikus Gyülekezetnél a jól tanuló és a szociálisan rászoruló, valamint az egyházban aktívan tevékenykedő, „hitüket gyakorló” gyerekeket támogatják az alapítványon keresztül.
November végén megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a csornai jégpálya. Advent első vasárnapján ünneplőbe öltözött a város és kigyúltak a település káprázatos fényei.
November végén kigyúlt az első adventi gyertya fénye Kapuváron a Fő téren, ahol több százan ünnepeltek karácsonyi hangulatban.