A vidéki szakemberek segítségére van az agrárkamara és falugazdász hálózat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága a megye 14 mikrotérségi központjában tart tájékoztatást a gazdálkodók számára, akik egyre többet tartózkodnak kint a szabadban, mert megkezdték a tavaszi munkálatokat.

A falugazdász-hálózat a mezőgazdaságban dolgozóknak a legaktuálisabb teendőkről tart tájékoztatást megyénk különböző településein. Németh Gergely szerint az érintettek számára világossá vált, hogy rugalmasabb, egyszerűbb rendszerben kívánja Magyarország kormánya az uniós támogatást eljuttatni a gazdák számára.
– Érdemes odafigyelni a földalapú támogatások iránti kérelem benyújtásának határidejére, valamint olyan fontos időpontokra, mint például az őstermelői igazolvány meghosszabbítása, a betétlap hitelesítése, vagy a főállásúak jogfolytonosságának biztosítása. Kérem, az őstermelők keressék fel a falugazdászt, aki tájékoztatni fogja őket az aktuális teendőkről. Március 1-ig pedig el kell készíteni a gazdálkodási naplót, március 31-ig pedig le kell adni a nitrátjelentést – fogalmazott a megyei agrárkamara elnöke.
– Optimista emberként azt mondom, nézzük jótékony hatását a hosszan tartó hideg időnek: kifagynak azok a kártékony gyomok, amelyek az évek alatt meg tudtak erősödni, és elpusztultak azok a kártevők és paraziták, amelyek eddig túlszaporodtak. Bízom benne, hogy az őszi vetési kultúrákban nem tett akkora kárt, mint ahogy az előzetes felmérések bizonyították. A természet képes megújulni. Nagyon jó lett volna a téli csapadék, de remélhetőleg tavasszal bepótolja, és megkapjuk azt a mennyiséget, amelyre a növényeknek szüksége van – folytatta a szakember.
A gazdálkodók elkezdték azokat a tavaszi munkálatokat, amelyek ilyentájt esedékesek: kiszórták a műtrágyát és megkezdődött a repce, valamint az őszi kalászosok fejtrágyázása az őszi vetéseknél. Először a tavaszi sörárpa, a durumbúza, majd a napraforgó, valamint a cukorrépa és a kukorica kerül a földbe.

Az országos átlaghoz képest elenyésző a belvizes területek aránya megyénkben.
– Erre mit mondjon egy magamfajta keresztény ember: dolgozz és imádkozz, majd Isten is megsegít. Bízom benne, hogy akkor jön a csapadék, amikor a legnagyobb szükség lesz rá – jegyezte meg Németh Gergely. Aki jó minőségű vetőmagot akar és kiszámítható biztonságot szeretne, az mielőbb kössön szerződést – tanácsolja a kamara elnöke. Szerinte a piaci díjszabásra nagy befolyása nincs hazánknak, hiszen a tőzsde irányítja az árakat. A szerződéseket úgy kell megkötni, hogy mindig kétoldalúak legyenek, kiküszöbölve az olyan helyzeteket, amikor többlettermés esetén a kereskedő nem veszi át a termést és inkább ráfogja a különféle betegségekre. A kétoldalú szerződések összeállításában a gazdák segítségére van a kamara és a falugazdász hálózat.

A magyar agrárium feladata, hogy bebizonyítsa: nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is tud termelni.
– A Rábaköz a '80-as években az uborkáról volt híres. Aki Magyarországon nem ismerte a rábaközi fajtát, az nem is tudta, hogy mi az uborka, de manapság nincs nagy igény a háztáji gazdálkodásra. Csak annak érdemes az otthoni termelésbe belevágnia, akinek biztos felvevőpiaca van. A termelők ki vannak szolgáltatva a napi változásoknak és a helyi piaci igényeknek, ezért a nagyobb mennyiség értékesítéséhez meg kell találniuk az összefogás lehetőségét. A kiskertekben megtermelt ribizlivel, málnával stb. piac nélkül csak saját ellátásra, illetve szükségletre érdemes foglalkozni. Az elmúlt évek slágernövénye a facélia volt, melyből hirtelen akkora túltermelés lett, hogy felére csökkent a felvásárlási ára, de a mezőgazdaságban is mindig jön valami új.