Az edvei falunap a helyiek kultúrprogramja

Az edvei fejlesztésekhez nemcsak a helybeliek, hanem a másutt letelepedett, de a községben született személyek is hozzájárultak. Már a tavalyi falunapra is meghívták őket, de az önkormányzat úgy döntött, idén megrendezik az első elszármazottak találkozóját. A többség örömmel fogadta a meghívást, sőt, családjukkal együtt érkeztek a jeles összejövetelre. A környékből érkezett népi táncosok mellett közismert művészeket is meghívnak a programra, és szívesen látják az amatőr színészeket. Hámori György, a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület elnöke, nem először kapott az edvei falunapra meghívást. Szerinte jó úton halad a kis település közössége, és Imre László közreműködésének köszönhetően aktív tagja lett a tájegységnek. A polgármester  az edveiek kultúrnapjának nevezte a találkozót, mert az az idős ember, aki nehezen mozdul ki otthonából, talán sosem jut el a színházba, de ilyenkor élményt jelentő előadásokat láthat. Inkább ilyen dolgokra költsük a pénzt, mint tűzijátékra, mert meghatóbb, látványosabb és van művészi értéke – indokolta a falunap programkínálatát Imre László. Amíg tart a műsor, addig van érdeklődőjük – jegyezte meg a község vezetője, aki megismertette a vendégekkel az önkormányzat működését, a civil szervezeteket, valamint a két elszármazott által 2000-ben létrehozott alapítványt. A jogi személyiségű társaság célja a tanulóifjúság támogatása. Edve befogadó település, és jó barátságot ápol a környékbeliekkel, valamint a győrújbarátiakkal, továbbá az erdélyi testvértelepülésükkel, ahol Imre Lászlót polgármester társaival együtt  díszpolgárrá választották tavaly. A Rába hullámterében elhelyezkedő község Beled egyik kistestvére, és ha a városnak jól megy, azt ők is észreveszik, ezért bizakodnak abban, hogy továbbra is fennmaradnak, mint a térség egyik legparányibb települése.
A falunap alkalmából két elszármazottal, s egyben az Edvéért Alapítvány létrehozóival beszélgettünk: Dr. Gacs Zoltán gépészmérnök, mérnök tanárt gyökerei Edvéhez kötik, aki mindig szeretett ide visszajönni, s a faluban élő nagybátyját és feleségét rendszeresen látogatja. – Mi, akik Edvéről származunk, akárhol vagyunk a világban, mindig megtaláljuk és segítjük egymást. Ebben a világban, amikor sokszor az emberi kapcsolatokkal baj van, ide felüdülés visszajönni, s látni a családok összetartását, mert ebből meríteni lehet a jelenben és a jövőben is – mondta dr. Gacs Zoltán, aki a jó emberi alapokat a szülői háztól kapta. A Győrben élő dr. Szabó Tamás megyei főállatorvos mindig ezt a vidéket tekintette szülőfalujának. Sokat jelent neki, hogy van hova hazajönni, mert unokaöccse itt él és gazdálkodik a településen, de az idősebb generációból is élnek még. Örömmel látja a fejlesztéseket, és segít, amiben csak lehet. – Ennél fontosabb dolog nincs, mint hogy a szülőhely és a gyökerek megmaradjanak – agitálta televíziónkon keresztül kapcsolatfelvételre és a falu támogatására a hasonló cipőben járó  elszármazottakat.

Zárásul ide illik néhány sor  Illyés Gyula Ki a magyar című eszmefuttatásából, mely az ünnepségen is elhangzott:   «Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolatban. Magyar az, aki az értelmet szereti, aki szenvedélyét csak akkor engedi szabadon, midőn a szó már nem használ az igazság elfogadtatására».