Az edző több interjújában is elmondta a sportág törvényszerűségét: a jó karatés csak jó ember lehet, illetve csak jó emberből lehet jó karatés.
Horváth Tibornak az emelkedő létszámú beledi karatésokkal pozitív élményei vannak, mert náluk könnyebb az utánpótlás. A 4 danos mester példaként említette, hogy érdeklődött irántuk egy Egyiptomból hazánkba költözött, s nemrég Beledben letelepedett személy, valamint előfordul, hogy anyukák is megjelennek gyermekükkel az edzéseken. A kisebbeknek sikerélményt jelent a diákolimpiai részvétel, mely ha nem is hoz minden aklalommal előkelő helyezést, de pozitív változást idéz elő a tanulók életében. Horváth Mátyás és Kronekker Roberta folyamatosan részt vesznek a minősítő versenyeken, és néha már a dobogóra is felállhattak. Mivel utóbbi csapattag tanulmányai miatt átmenetileg szünetelteti az edzéseket, hiányolják a többiek. A gyerekek eleinte csak játéknak veszik a mozgást – mesélte a sensei –, de idővel sokat fejlődik a koncentrációs képességük, ezért egyre jobb eredményeket érnek el.
A mester mindig számíthat a bírói vizsgával is rendelkező Horváth Gáborra, aki „civilben” telepvezetőként dolgozik Beledben. A kétgyermekes édesapa szeretné, ha lánya és fia megismerkedne a karatéval, s mivel a két évvel fiatalabb húg a harciasabb, őt mindenképpen behozná az edzésekre. Tervének megalósításához már csak párját kell meggyőznie.
Lengyel László rendőr szabadidejében vállalja, hogy részt vesz a belediek tréningjein, s mivel ő maga is gyakorolja a mozdulatokat, könnyebben megérteti magát a diákokkal. Az edzők nem tekintik magukat pedagógusoknak, de rá kell hangolódniuk a fiatalokra, akik innentől kezdve nem a felszínes dolgokhoz vonzódnak, hanem az élet valódi értékeit veszik észre. Valószínű, hogy ezt a plusz töltetet az önkormányzatok is észre veszik, mert támogatják munkájukat – hangsúlyozta Horváth Tibor. Tehát a helyhatósággal való kapcsolatuk egymás kölcsönös tiszteletén alapul, mert ha a városnak van szüksége rájuk, a karatésok nagyon szívesen segítenek. nem csak kérni kell, hanem részt is kell vállalni a közösség életében.
© MOLNÁR TV. KFT.
Beküldés dátuma: 2014. 04. 01.Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
Éljen bárhol is magyar a nagyvilágban, minden évben felidézi 1848. március 15-e eseményeit. A kivételes nap részévé, sőt tartóoszlopává vált a nemzeti egységnek, olyan, mint egy családi ünnep, amelyről még a távolba szakadt gyermekek is megemlékeznek – hangzott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kapuvári ünnepségen.
A kapuvári húsgyár egykori alapítója a környék két köztiszteletben álló „jótevőjétől” tanulta meg a tudatos gazdálkodást és a több ezer hektáros birtokrendszer irányítását.
1848. március 15-ét az összefogás, a kitartás, a tenniakarás, valamint egymás megbecsülése jellemzi a leginkább.
Felszabadult büszkeség tölti el szívünket és valahol legbelül érezzük mindannyian magyarságunk lényegét, hogy ezért is jó magyarnak lenni.
A Rábaközi Médiacentrum Múzeumi Percek című műsorában Balázs Tibor legutóbb a Csornai Múzeum egyik különleges relikviáját, az 1848-ból származó Sopron vármegyei nemzetőr csákót mutatta be.