Elismerték a régmúlt titkok kutatóját

Pavlóczki Béla nemrég Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díjban részesült. Az elismerés a 32 éves történelemtanárt eddigi   munkájának még intenzívebb folytatására ösztönzi.

A kapuvári születésű Pavlóczki Béla a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. Aki a közelmúltban ismerte meg a 2006 óta a csornai Csukásban dolgozó középiskolai tanárt, biztos  meglepődik élete egyik még korábbi mozzanatán: két szemeszteren át gépészmérnöknek tanult. Az apró „kisiklás” magyarázata, hogy kisgyermek kora óta imádja az autókat, ami önmagában nem volt elegendő a győri egyetem befejezéséhez. Mielőtt rátalált a neki kijelölt útra, marketing- és reklámügyintézői szakmát szerzett. Szombathelyen  földrajz-törénelem szakos tanárként és területfejlesztési szakemberként diplomázott.  Munka mellett két pályázatírói képzettséget is szerzett,  Pécsett pedig elvégezte az egyetemi kiegészítőt. A történész ezt követően egyéb posztgraduális oktatásokon vett részt, hogy továbbfejlessze ismereteit.
Interjúalanyunk 2008-ban, a Pécsi Tudományegyetemen, tanulmányainak lezárásához keresett szakdolgozati témát.  Lassan körvonalazódott neki, hogy mivel szeretne foglalkozni: biztos volt a 19. század, illetve lakóhelye, Kapuvár. A soproni levéltárban a régi dokumentumok, újságok lapozgatása közben figyelt fel báró Berg Gusztáv nevére.  Év végén már tudta, hogy ez a téma lesz kutatásának fő momentuma, és megtartotta első előadását. A hatás nem maradt el: a történészt sorra keresték meg a helyiek, hogy szívesen olvasnák a báró életéről. A történész 2009 nyarától lázas információszerzésbe kezdett, többek között Győrből, Sopronból, Budapestről, Székesfehérvárról, Grazból, Bécsből jutott hasznos tudnivalókhoz. A kutató a báró születési helyének környékén számtalan települést felkeresett, tíznapos németországi tartózkodásának ideje alatt pedig könyvtárakban, a szász nemzeti archívumnál és magánszemélyeknél talált újabb információkat.
Ejtsünk héhány mondatot a kutatás tárgyáról: Berg Gusztáv 1864-ben költözött Kapuvárra, a mostani polgármesteri hivatal épületébe. A modern gazdálkodást meghonosító báró tevékenysége ettől fogva összefonódott a kapuváriak életével. A kiváló adottságokkal rendelkező rábaközi termőföld feljavításán és hasznosításán túl számtalan dolog kötődik a nevéhez: betöltötte a kórházalapító társaság elnöki posztját, megszervezte az első takarékpénztárat, megalapította a kapuvári kaszinót, kezdeményezte a kisvasút kiépítését, része volt a villamos világítás és a polgári iskola elkészítésében, és vég nélkül folytathatnánk a felsorolást.
Pavlóczki Béla  kutatómunkája során  több egyéb, érdekes kapuvári vonatkozású információt is kiderített. A II. világháborús megemlékezéssorozat állandó eladója 2012-ben televíziónk jóvoltából, Berg Gusztáv jó barátjáról, Sugár Sándorról is beszámolt a nagyközönségnek. Egyébként ő az a személy, akit a báró  után mindenképpen meg kell említeni, mert nagyon sokat tett a Rábaközért – mondta a történelemtanár, aki az évek során több helytörténeti jelentőségű írásával gazdagította a környékbeliek ismereteit.
Pavlóczki Béla Csornán és környékén könyvbemutató előadásokkal fogja népszerűsíteni a báró munkásságát, s mivel a történeteket elfogulatlanul, szigorúan a tényekre támaszkodva írta meg, a címadás erősen elgondolkodtatta. A Berg Gusztáv életét összefoglaló könyv várható megjelenésével kapcsolatban elmondta: egyes iratok és térképek engedélyezése miatt  a kötet kiadása a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe, de március második felében a nyomdába kerül az anyag.
Pavlóczki Béla kutatásának tárgya olyan személyre irányította
az emberek figyelmét, aki nemcsak a saját
meggazdagodásával volt elfoglalva, hanem
tágabb környezete iránt is rendkívül érzékeny volt
– Ha az emberek elolvassák a könyvet, a Berg Gusztáv két nagyon hangsúlyos szó lesz a Rábaközben, és remélem, minél többen ismerni fogják az ő páratlan életét – fogalmazott a megyei díjjal elismert történész, pedagógus, aki eddigi lelkes munkájával szintén beírta nevét a Rábaköz írott és íratlan emlékezetébe, és harminc egynéhány évére gondolva, ki tudja, milyen sok alkalma lesz még erre.
A történész újabb „nagy dobásra” készül, mert ha az egyik külföldi levéltárban fellelt dokumentum (a törökök térnyerése előtti,16. század közepi alaprajz) alapján állítása bebizonyosodik, akkor teljesen meg fogja változtatni a kapuvári várról alkotott eddigi elképzelésünket.
– Amint megkapom a szükséges helyekről a megerősítéseket, azonnal közkinccsé fogom tenni – tette hozzá a televíziónknak nyilatkozó középiskolai tanár.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket!