Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Hol hosszú volt a farsang, hol meg rövid

Kótai Lászlóné nyugalmazott pedagógus 1958-ban kezdett az alsó tagozatosoknál, férje viszont a felsősöket tanította Beleden. A tanítónő a kötelező órákon túl is szívesen foglalkozott a gyerekekkel, és a bábszakkör vezetése mellett 1989-től elvállalta a hagyományőrző tevékenységet. A helyi adatközlők annyi mindent elmondtak a hajdani népi játékokról, hogy ezek alapján színpadra rendezték a régi farsangi szokásokat, de az írott anyagok közül nagy segítséget nyújtott dr. Horváth Győző vicai és dr. Baranyai Lenke soproni pedagógus könyve is.
Az 52 éve Beleden élő Kótai Lászlóné úgy emlékszik, hogy falujában a farsangi szokásoknak nem alakult ki egységes arculata, mert a települést mindig heterogén közösség alkotta. Sokan, sokféle szokást hoztak magukkal, de az azonos társasághoz tartozó és ugyanabba a kocsmába járó lányok valamint fiúk csak rájuk jellemző mintájú kötényt hordtak, amit különösen szívesen viseltek a mulatságok alkalmával. A kisebb ünnepségeket iskolákba, óvodákba tartották meg, a Szarvas vendéglő nagytermében viszont sokan összejöttek. Az egyik jelmezes bált interjúalanyunk konferálta fel. Horváth László volt kollégája egyszer azt találta ki, hogy elhozza magával  nyolcadikas tanulóit a felnőtt bálba, hadd ismerkedjenek a nagyok szokásaival. A mostani vasbolt helyén lévő kávéházba  a tehetősebb népek jártak, de ők nem mulatozással, hanem jóízű vacsorával és beszélgetéssel töltötték a farsangi idényt. Kótai Lászlóné egyik adatközlőjének elmondása szerint az említett Szarvas vendéglő különtermében kaszinó is működött.
A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tartott, de ez nem azt jelenti, hogy unos-untalan tivornyáztak az emberek, mert vagy farsang vasárnapján, vagy pedig húshagyó kedden szórakoztak. A zenészek elhúzták a Rákóczi-indulót, majd hazamentek a vendégek. Nagy divatja volt ilyenkor a férjhez menésnek, de akinek mégsem sikerült párt találnia, azt megtréfálták az ismerősök. Katolikus községekben még ma is  megtartják Szent Balázs-áldását, ami szintén az ünnepkörhöz tartozik.
Beled településrésze Vica, ahol jobban összetartó közösség él, ezért sokáig őrizték a farsangi szokásokat. A nyugalmazott pedagógusnak így mesélték a nála idősebbek: csapatban mentek a legények a lányos házhoz, és illedelmes rigmus szavalása közepette a kezük ügyében lévő pálcára kérték a lyukas közepű fánkot.  A kikért hölgyek és kísérőik a kocsmában folytatták az ünnepséget, akit viszont nem engedtek, vagy pedig nem jött el érte fiú ismerőse, az szüleivel együtt külön asztalnál foglalt helyet. A mulatság megszokott “kellékei”voltak  a “lesőködő”, pletykás öregasszonyok, akik a táncterem szélén lévő székekre ültek le. - Beleszólni nem lehetett a dolgokba, de megszólni, azt igen! - tájékoztatott a falusi szokásokról Kótai Lászlóné.
Beküldés dátuma: 2011. 02. 23.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés