Jogosulatlan állami normatíva-felhasználások?

Az állami költségvetési szerv megállapítása szerint az oktatási intézmény jogtalanul vette igénybe az óvodai normatívát. Molnár Norbertnek tavaly ősszel jelezte a Csornai Kistérségi Társulás, hogy a rábatamási  óvoda olyan állami forráshoz jutott, amelyet a törvény nem tesz lehetővé. Ráadásul az összeg nem kicsi, hiszen 6,4 millióról és annak kamatairól van szó. Rábatamási polgármestere a következőkre emlékeztetett: a település 2009-ben lejelentette a következő évben várható gyermeklétszámot. A falu vezetője már akkor jelezte a kistérségi tanácsnak, hogy gond lesz, mert a létszám nem felel meg az igényelt normatíva feltételeinek. Ezek után Rábatamási vezetője, valamint az iskolai intézményfenntartó társulásban részt vevő települések Jobaháza, Magyarkeresztúr) polgármesterei, illetve az iskolaigazgató dr. Horváth Gyula, Csornai Kistérségi Társulás munkaszervezet-vezetőjének társaságában közös megbeszélést kezdeményeztek. A találkozón kiderült, hogy a kistérség a valósnál annyival nagyobb létszámot továbbított az államkincstárhoz, ami ha igaz, akkor jogosultak az állami forrásra. - Egyáltalán nem járt volna semmi, mivel nem ütöttük meg a normatívához szükséges létszámot - fakadt ki Molnár Norbert rábatamási polgármestere, aki szerint a hiba nem náluk keletkezett, mert ugyan jóhiszeműen felhasználták a pénzt, de nem ők igényelték a többletet, sőt, megbíztak a Csornai Kistérségi Társulásban, ezért nem firtatták a  forintok eredetét. Az oktatási társulásban részt vevő önkormányzatok igazán jó megoldásra nem számíthatnak, mert le kell róniuk a jogosulatlan normatívát, de arra számítanak, hogy legalább valamilyen humánusan ütemezett törlesztést állapítanak meg. Az érintett községeknek egyetlen felesleges fillérje sincs, ezért fogalmuk nincs arról, hogy miből fogják a pénzt visszafizetni.  A felelősök keresése még nem zárult le.
- Ami egyértelműen megállapítható: az intézményfenntartó társulás által közölt adatok alapján ezt a normatívát nem lehetett volna igényelni, ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a társulás szándékában állt az intézményrendszer átszervezése - mondta az üggyel kapcsolatban dr. Horváth Gyula munkaszervezet-vezető, és hozzátette: Hogy a 2009.évben lehívott, jogalap nélküli normatívával kapcsolatosan a felelősség kit terhel, a munkaszervezetet vagy a tagtelepüléseket, ebben neki nincs joga állást foglalni, majd a tisztelt társulási tanács fog dönteni a számonkérés módjáról. Azt az érintett felek nem vitatják, hogy a normatíva jogalap nélkül lett lehívva és felhasználva, ugyanakkor  az államkincstár - a felelősség kivizsgálásától függetlenül - ezt az összeget a társulás költségvetéséből visszakövetelte, miközben a pénzt a települések az általuk fenntartott intézményekre fordították.
A Csornai Kistérségi Társulás Szociális Központja tagintézményeként működik a bősárkányi gondozási központ, a bágyogszováti és a magyarkeresztúri idősek gondozóháza, a csornai Fogyatékosok Napközi Otthona, valamint  a támogató szolgálat. A Magyar Államkincstár bizonyos időközönként ellenőrzi az állami források felhasználását, így a bágyogszováti és a magyarkeresztúri intézmény, valamint a csornai napközi otthon is sorra került, tehát ebben nincs semmi rendkívüli.  A 2007-től 2009-ig terjedő időszakra vonatkozóan vizsgálták a leigényelt normatívát. A 2010 decemberében végrehajtott helyszíni ellenőrzés megállapítása szerint jóval kevesebb állami forrás illette volna meg a rábaközi intézményeket. Az első fokú eljárás keretében a csornai társulást önrevízióra szólították fel, mellyel bizonyíthatja a magasabb összeg jogosságát, ellenkező esetben viszont el kell ismernie az államkincstár konklúzióját. Dr. Horváth Gyula kijelentette: a társulás intézményei több normatívára jogosultak, mint amennyit a kincstár megállapított, s ezt számításokkal is bizonyítani fogják. Mivel az államkincstár által konstatált összeg  (a szociális központnál három évre kivetítve 42 millió forint) olyan jelentős mértékben eltér a kistérségi társulás öttagú eseti helyi bizottsága által - dokumentumok alapján - megállapított 6 millió forintjától, hogy az már komolyan kihat a kistérség költségvetésére. Az államigazgatási eljárás végkifejlete egyelőre bizonytalan, mert lehet, hogy teljes egészében elfogadják a társulás által beküldött bizonyítékokat, de az is előfordulhat, hogy nem engednek az álláspontjukból. A legrosszabb verzió szerint a kistérségi társulás  helybenhagyja a pénzügyi követelést, és fizet, vagy pedig élve a jogorvoslati lehetőséggel, elindítja a másodfokú eljárást. Dr. Horváth Gyula a következőre figyelmeztetett: ha elhúzódik az első fokon kezdeményezett ügymenet, a társulásnak akár több hónapon keresztül sem lesz költségvetése, vagy megteheti, hogy egyszerűen nem veszi figyelembe a folyamatban lévő procedúrát, és dönt a büdzséről, s majd ha jogerőre emelkedik az államkincstár határozata, úgy módosítja a bevételi-kiadási oldal főbb számadatait.
A Csornai Többcélú Kistérségi Társulás februári ülésén Németh Gergely, szanyi polgármester, mint az öttagú eseti bizottság tagja, szóbeli kiegészítésében a következőket hangsúlyozta: Amennyiben bebizonyosodik, hogy a társulás jogosulatlanul vette igénybe az állami támogatást, akkor a vizsgált három évre (2007-től 2009-ig)visszamenőleg, kamatostul kell leróni az összeget, amely plusz 17,5 millió forintot jelent.