Aktuális televízió, újság, rádió és internetes hirdetési ajánlatunk Megnézem
Hallgasd a Rábaköz Rádiót online a weboldalunkon!
Hirdetés

Kútszentelés és fafaragó tárlat Bogyoszlón

A kutat 1955-ben készítette a Kaposvári Mélyfúró Vállalat Pápai Üzemvezetősége minden bizonnyal azzal a céllal, hogy egészséges ivóvízzel lássa el a falu lakosságát. A település vezetője az idősebb emberek elbeszéléséből tudja, hogy csupán néhány métert kellett volna lejjebb fúrni, hogy artézi vízminőséget nyerjenek, ami viszont azt hozta volna magával, hogy a szabadfolyású berendezéshez egészen Rábatamásiig elvezetőt kellett volna építeni. Ennek a költségeit a falu abban az időben nem vállalta.
A polgármester megemlítette: a melegebb hónapokban a futballmérkőzések után jól jött a szomjoltó  a játékosoknak, de más kedves emléke is fűződik e helyhez, mert régi iskolájával néha itt bonyolították a gyakorlati órákat. Bizonyos idő után a kút elromlott, ami felett a helybeliek sokáig sopánkodtak, később pedig megszokták, hogy nem folyik a víz. - Szerencsére vannak olyan emberek, akik nem mennek el szó nélkül az értékek romlása mellett, és a község egyik szülöttjének kezdeményezésére megkezdődött a felújítás - így Varga Tamás. Rendbe hozták az eszköz mechanikai szerkezetét, a kút környezetét pedig új térkővel látták el. A 138,5 méter mélyből, tíz-tizenkét rántással felhúzott, ásványi anyagokban gazdag víz minőségét bevizsgáltatták, és az eredmény szerint mindenki számára fogyasztható. A burkolat fugázását a fagyos idő miatt nem tudták befejezni, ezért elzárták a kutat, nehogy a lecsorgó víz tönkre tegye a kövezést, de egyébként a visszaeresztő szelep lehetővé tenné a téli használatot is.
Bogyoszló méltán híres fafaragó kiállítása a volt iskolaépületben kapott helyet, ahol újabb tárgyakkal egészült ki a bemutató. A Csornán élő Tóth Vilmos vérbeli bogyoszlóinak tartja magát, és a polgármesternek csak tovább növeli a hozzá fűződő személyes kötődését, hogy  jelenleg az ő szülői házában lakik. A régi iskolában tartott szakkörökön. Bogyoszló nagyjaitól sajátította el a fafaragás alapjait Tóth Vilmos, aki mestermunkáit a falunak ajándékozta. A dísztárgyak között olyan máig használható, szépen díszített darabok is vannak, mint például az egyszerűbb kidolgozású ruhafogasok. A gyönyörűen faragott mángorló ma esztétikai tárgyként szolgál, hiszen  más módon tisztítjuk a ruhákat. Az erdélyi származású, később lakóhelyéül a Rábaközt, közelebbről Veszkényt választó Csiszár Árpád tíz esztendeje kezdett a fafaragással foglalkozni abból az indíttatásból, hogy igencsak rácsodálkozott egyetlen fejszével dolgozó kortársa művészetére. Mivel érzett magában elég tehetséget és képzelőerőt, finomabb eszközeivel maga is nekilátott a tárgykészítésnek. Az erdélyi parasztot ábrázoló első munkája még durvább, elnagyoltabb kiművelésűre sikerült, de ahogy gyakorolta, egyre karakteresebb szobrok kerültek ki a kezei közül. Csiszár Árpád domborművein, fali képein különböző élethelyzeteket örökít meg.
Beküldés dátuma: 2010. 12. 22.

Kapcsolódó hírek

További hírek

Hirdetés