Aktuális hirdetési ajánlatunk Megnézem
Rábaköz Rádió

Megörökítették a valamikor szebb napokat látott "egerfa" történetét

Balsay Endre erdész múltja talán még a fák gyökereinél is mélyebbre nyúlik, hiszen édesapja, aki az égeres elismert erdőművelője volt, szintén a Hanságban töltötte élete meghatározó részét. A nyírfafélék családjába tartozó növény a lápos területen, mocsárvidéken fejlődött, amely különleges léggyökerekkel csatlakozik a talajhoz. – A kapuváriak és a környékbeliek számára elsősorban azért érdekes az erdő, mert energiát adott, ellátta a messze környéket, hiszen a nagyra nőtt növény tűzifaként volt hasznosítható – mondta a Hansági égeresek című könyv társszerzője. A fafajta a becslések szerint valamikor 800 - 1000 hektárnyi területen húzódott, és a viszonylag csapadékmentesebb időszakokban a víz által odahordott magvak könnyen kicsiráztak a leszikkadó terepen. Az egy-két méteres tőzegmezővel fedett Hanság 1800-as évek eleji lecsapolása azt eredményezte, hogy jelentős területek szárazzá váltak, és megindult az intenzív fakitermelés. A magból sarjjá fejlődött ligeteket lassan pótolni kezdték, melyek 1845 táján már összefüggő erdőket alkottak. A Csíkos égeres is ebben az időben jelent meg az első térképeken – mesélte az erdőmérnök. A Hanság-főcsatorna kiépítése igen nagy változást idézett elő a vegetáció életében, mert megszűnt a természetes növekedés, sőt a magasabban fekvő területek el is tűntek.
Dr. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park volt igazgatója  kérte fel Balsay Endrét, hogy írja meg az égererdő (köznyelven: egererdő)történetét, mely idén tavasszal került a nagyközönség elé. A kötet a Hanság keleti medencéjében található fákat is megemlíti. Beszélgetőpartnerünknek öccse, Sándor segített a munkában, aki szintén az erdész szakmát gyakorolja
Beküldés dátuma: 2011. 11. 23.

Kapcsolódó hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

További hírek

  • A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása

    Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.

  • Jótékonysági családi délután Kapuváron

    Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.

  • Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése

    A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.

  • Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda

    A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.

  • Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás

    Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.