A megyei pecséteket 1550 után kezdték tervezni, de néhány közigazgatási egység már korábban is használt hitelesítő jelképet. A témáról a csornai származású Néma Sándor beszélt a helyi múzeumban.
A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata idei harmadik rendezvényén az elmúlt év októberében megjelent „A Győr-Moson-Sopron megye településeinek címerei és zászlai” című kötetet mutatták be az érdeklődőknek. A szerző szerint már az is érdekes, hogy egyetlen műben megtalálható a teljes területi egység, hiszen valójában öt megyéből tevődik össze: az eredetileg három önálló, majd az 1923-ban egyesített vármegyéből, és az 1950-ben hozzájuk csatlakozott Sopronból. Később Veszprém megyéből több település kérte átcsatolását – tudtuk meg Néma Sándor győri levéltárostól, akinek pályafutását Szalay Balázs, a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának vezetője ismertette.
A kötet a megye 183 települése közül 148 jelképeit közli. Ezenkívül részletes elemzés foglalkozik pecsétek kialakulásával, valamint a vésetek és az ábrák jelentésével. Néma Sándor levéltáros új könyvében a csornai pecsétek és címerek történetét is nyomon lehet követni. Csornát a 18. századtól külön elöljárósággal működő települések alkották: a Herceg- és a Prépost-szer. A mezővárosok a birtokosaik szerint külön pecsétet használtak, s köztük az érintkezési pontot a piactér képviselte. Abban az időben ez a felosztás nem volt egyedi jelenség, mert például Beled négy különböző elöljáróságra szakadt szét, Kapuvár pedig a kapui vár őrség pecsétjét vette át. Utóbbi város máig ennek a címernek az 1990-után felújított változatát használja. Az 1340 km2 kiterjedésű Rábaközben a 17. században mocsári gazdálkodást folytattak, különösen a Hanság mentén. Barbacs és Bősárkány pecsétjén halak láthatóak, s ezek a szimbólumok átkerültek a ma használatos címerekre is. Azokon a településeken, amelyeken szántóföldi gazdálkodás volt a meghatározó, ekevasat és búzát ábrázolt a pecsét.
© MOLNÁR TV. KFT.
Beküldés dátuma: 2014. 04. 07.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.