Nagyszabású bálokat rendeztek a kapuvári vár falai közt

Kapuvár egyik jelképe, a várkastély is a Megyerikumok közé került. Az Esterházy kasély a korábbi vár kőanyagából épült, ahol a 19. században már különféle hivatalok működtek. Az állagmegóvó tevékenységet az 1864-ben beköltözött Berg Gusztáv kezdte meg.

A 12. században már vár állott Kapuváron, és az ország nyugati védelmét szolgáló kapu első írásos említése 1162-ből való – kezdte a történelmi visszatekintést Pavlóczki Béla. A királyi tulajdonban lévő épület több alkalommal más-más család birtokába került, az 1540-es években pedig – tartva a török támadásoktól – megerősítést nyert a vizesárokkal körülvett, kőfalból épült vár. Az 1680-as évekből került elő a – tulajdonos Esterházy család alkalmazásában lévő – Greischer Mátyás mérnök által készített legismertebb ábrázolás. A Rákóczi szabadságharc utolsó éveiben Esterházy Antal kiüríttette és felrobbantatta a várat, hogy ne kerüljön a labancok kezébe.
– Ettől kezdve megszűnt a település katonai szerepköre, ezért az emberek iparral és földműveléssel kezdtek foglalkozni. Az 1826-os kapuvári parasztlázadás résztvevői a megnyirbált kiváltságaik ellen léptek fel – mondta a történész. Ekkoriban már állt az a kastély, amelyben videofelvételünk is készült. A 19. századi átépítések mindegyike Berg Gusztáv nevéhez köthető. Ekkor készültek el azok a díszítőmotívumok is, amelyek mostanság jellemzik az épületet. 1864 és 1910 között pezsgő szellemi és kulturális élet folyt a Berg család otthonául szolgáló kastély falai közt, ahol a főúri vadászatokra érkező vendégeket elszállásolták.
A báró halála után folyamatos romlásnak indult az épület, a második világháború időszakában pedig állami tulajdonba került. A kastély felújítására az 1950-es évek végén került sor, és onnantól a tanácsnak, a könyvtárnak és a múzeumnak adott otthont, ma pedig a városháza és a járási hivatal működik a jelentős történelmi eseményeket megélt falak közt.