Ne sajnáljuk a pénzt a szén-monoxid érzékelőre!

A kéményeket évente, a gáztüzelésű berendezéseket pedig legalább ötévente érdemes ellenőriztetni, de a szakember azt tanácsolja, hogy a balesetek megelőzése érdekében célszerűbb ennél gyakrabban átnézetni.

Az évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tüzelési szezonban megszaporodnak a szén-monoxid mérgezéses esetek. – Amennyiben bejelentés érkezik hozzánk, kollégáim kimennek a helyszínre és minden esetben kiszellőztetik a lakást, illetve szén-monoxid koncentrációt mérnek azért, hogy utána vissza lehessen költözni – fogalmazott Kiss László. A tűzoltó alezredes szerint beszéljünk bármelyik tüzelési módról, a legfontosabb az égéstermékek elvezetésére használt kémények állapotának felülvizsgálata, illetve az eszközök megfelelő karbantartottsága. Ha valaki vegyes tüzelésű kazánt használ vagy cserépkályhát rakat, minden esetben megfelelő szakembert bízzon meg a munkával. A használatbavétel előtt be kell vizsgáltatni, illetve a kéményseprővel át kell nézetni a füstkivezetőt, hogy megfelel-e az új berendezések működésének.

A gáztüzelésű berendezéseknél nagyobb arányban lép fel a szén-monoxid veszélye, hiszen a jól szigetelt lakások nem engednek elegendő levegőt a helyiségbe.
Egy köbméter gáz elégetéséhez kb. tíz köbméter levegő szükséges, ellenkező esetben visszaáramolhat a veszélyes anyag. A színtelen, szagtalan anyagot az ember érzékszervei nem észlelik, ezért nehéz észlelni. Tünetei: rosszullét, fejfájás. A vér hemoglobinjához hozzákötődik a szén-monoxid, az oxigén helyére, ezért felléphet akár életveszélyes állapot is.
A tűzoltó alezredes szerint mindenképpen érdemes beruházni a szén-monoxid érzékelőre, melyet olyan helyiségben célszerű elhelyezni, ahol lehet számítani egy esetleges szén-monoxid visszaáramlásra, például a kazán helyiségében, illetve oda, ahol a család a legtöbbet tartózkodik. A levegőnél könnyebb gáz felfele száll, ezért fejmagasság fölé érdemes elhelyezni a készüléket, hogy hamarabb jelezzen, mint hogy az érintett személy kapcsolatba kerülne a gázzal. A mennyezettől viszont 15-20 cm-rel lejjebb kell elhelyezni. Javasolt az elektromos áramtól független berendezés, mert az esetleges áramkimaradáskor is képes legyen jelezni. A készülékek nagy részén van egy teszt gomb, amellyel ki lehet próbálni, hogy a benne lévő akkumulátor elem még megfelelő-e.

Évente egyszer kötelező elvégeztetni a kéményseprést, ami előtt a szakemberek bejelentkeznek az ingatlanok tulajdonosaihoz.
A kéményseprők minden esetben megmérik a visszaáramlást. Ha az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztatóit megnézzük, látható hogy ők is javasolják hogy a nyílt égésterű fűtőberendezéseknél érdemes elvégezni a következő próbát: egy tükröt odatartva, ha az hirtelen bepárásodik, akkor gyanítható, hogy valamilyen visszaáramlás történt a helyiségben. – A gáz tüzelőberendezések felülvizsgálata öt évente kötelező, de mi javasoljuk, hogy ennél gyakrabban tegyék meg. Anyagilag is megéri, mert sokkal hatékonyabban égeti el a gázt a jó állapotú tüzelő- fűtőberendezés, illetve egészségünket és életünket védjük azzal, hogy megfelelő berendezést használunk – hangsúlyozta Kiss László.

Elterjedt, hogy a lakásban többfajta tüzelőberendezést használnak az emberek. A szakértők úgy vizsgálják meg a különböző gáz vagy kandalló berendezéseket, hogy az összes működését figyelembe veszik, illetve azt hogy, melyik hol van elhelyezve, hiszen akár egy konyhai elszívó is befolyásolhatja a szén-monoxid gáz visszaáramlását. Amennyiben az előkészületek ellenére is szén-monoxid mérgezés gyanúja merül fel a lakásban, házban, a lakótér elhagyása után az első legfontosabb dolog, hogy a 105-ös, illetve 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni.