mezőgazdaságban kereste a kenyerét. A kis Lídia 14 évesen a téti főbírói hivatalban szolgált: főzött, takarított, s ha kellett, az úr csemetéire is vigyázott. Mivel testvérei már nem tartózkodtak otthon, négy és fél év múlva hazatért, hogy beteg szülőjét támogassa. Nem sokkal ezután Győrben vállalt állást egy háztartásban, de ez sem tartott sokáig, mert megkezdődtek a bombázások. A legkisebb testvér Ferencházán (Mórichida melletti, ma már nem létező település) dolgozó nővéréhez költözött, majd a két lány együtt érkezett haza, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedjenek.
A fiatalasszony szemrehányást tett az orvosnak, hogy miért nem értesítették előbb katona férje ideszállításáról, mire ő azt mondta: örüljön, hogy nem látta olyan állapotban! 1937-ben született egy szem fiát kénytelen volt segítség nélkül felnevelni, mert másodszor nem kötötték be a fejét. Arra a kérdésünkre, hogy „Ezek szerint másodszor nem ment férjhez?„ igen határozott nem volt a válasz. A 101 éves néni némi gondolkodás után hozzátette: öregecskének és kedvetlennek érezte magát, hogy bárkivel újrakezdje. Családfenntartóként különböző konyhákon dolgozott, majd takarítónak vették fel a kórházba. Nem baj, én azt is elfogadom, csak fizessenek – emlékezett Lidi néni az állásajánlatra adott akkori válaszára. Szabóné hamarosan a konyhán találta magát, ahol olyan jól érezte magát, hogy húsz évig el sem mozdult a munkahelyéről, ezért onnét ment nyugdíjba. Riportalanyunk ezután sem maradt tétlen, mert ahova hívták, ott elvállalta az ebédkészítést.
unatkozok, nagyon, de nagyon. Szeretnék dolgozni, s mivel nem lehet, el vagyok keseredve! Olvasni, varrni nem tudok, mert nem látok, de főzünk a menyemmel az unokának, aki épp hogy csak enni meg aludni jön haza, mert annyit követelnek tőle a munkahelyen. A nagyobbik pedig már megnősült.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
A beledi Molnár István és unokáinak közös fotókiállítása
Molnár István életében meghatározó jelentőségű a fotózás, de természetesen nemcsak az élő környezet szépségének megörökítése jelenti a szoros kapcsolatot unokáival, hanem a vérségi köteléken túl a természet szeretete, a soha el nem fogyó, örök kíváncsiság és környezetünk megismerésének igénye is.
Jótékonysági családi délután Kapuváron
Vidám délutánra várták a kicsiket és a nagyokat a kapuvári várároknál: családi vetélkedők, zenés-tácos forgatag, lovas kocsikázás, bábszínház és számtalan színes program, valamint finom ételek és italok szerepeltek a jótékonysági céllal életre hívott családi napon.
Logopédia Kapuváron: nem minden kisgyermeknek természetes a hangok tiszta kiejtése
A gyermekek beszédkészségének későbbi kialakulását biológiai, genetikai, környezeti vagy egyéb fejlődési rendellenességekből fakadó problémák is okozhatják, ezért rendkívül fontos, hogy a logopédiai fejlesztés minél korábban megkezdődjön.
Összevont csoportokkal, de nyáron is működik a beledi óvoda
A 2025/2026-os nevelési év végéhez közeledve egyre különlegesebb programokon vehettek részt a beledi óvodások: gyermeknapot és családi napot szerveztek a kicsiknek és a nagyoknak.
Kéményseprő-ipari szolgáltatásokkal kapcsolatos lakossági felhívás
Az utóbbi időszakban a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz több lakossági bejelentés érkezett, miszerint magáncégek több vármegyei településen a katasztrófavédelem megbízottjainak kiadva magukat keresik fel a házakat kéményellenőrzés céljából.